
Kapcsolódó bejegyzések
- 💻 Fekete bőrdzsekik és neonfények: Kiberpunk és hackerkultúra az irodalomban
- A 21. század vadnyugata: kiberbiztonsági fenyegetések és adatlopás a mindennapokban
- Titkos Őrzők: Hatékony Módszerek a Személyes Adatok Védelmére az Online Világban!
- 💥 Az SQL Injection – Amikor a weboldalad saját magát árulja el
- A jövő munkahelyei:
- IoT eszközök: A kényelmes élet kulcsa vagy a privát szféra végét jelentik?
-
A titkosítás evolúciója: Hogyan vált a kulcsküldés problémája a digitális kor alappillérévé?
- Az internet titkos világa – Amit nem látsz a Google-ban
🛠️ Infrastruktúra és eszközök
Az internet nem egyetlen hálózat, hanem hálózatok hálózata, amelyet szerverek, routerek, adatközpontok és tenger alatti kábelek milliói alkotnak. A felhasználók különféle hálózati eszközökön keresztül csatlakoznak:
- NIC (Network Interface Card) – hálózati kártya az eszközökben
- Routerek és modemek – az adatforgalom irányítói
- Szerverek – ahol a weboldalak és alkalmazások futnak
- Switch-ek és hub-ok – a helyi hálózatok kapcsolópontjai
Az internet kiterjedése szerint különféle hálózati modelleket különböztetünk meg:
Modell | Jelentés | Példa |
PAN | Personal Area Network | Bluetooth, okosóra |
LAN | Local Area Network | Otthoni Wi-Fi |
MAN | Metropolitan Area Network | Városi hálózat |
WAN | Wide Area Network | Internet, országos hálózatok |
🌐 Az internet fejlődése és működése
Az internet ma már a globális információcsere, kommunikáció és gazdaság alapja. Minden nap használjuk, mégis kevesen tudják, honnan indult, hogyan fejlődött, és milyen technológiák működtetik a háttérben.
A története több évtizedre nyúlik vissza, és szorosan összefonódik a számítógépes hálózatok fejlődésével.
🚀 Az internet eredete és történeti fejlődése
Az internet elődjének az ARPANET tekinthető, amelyet 1969-ben hozott létre az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma. A cél az volt, hogy megbízható, decentralizált kommunikációs hálózatot hozzanak létre, amely akkor is működőképes marad, ha egyes részei megsérülnek – például háborús helyzetben.
Az első kapcsolatok az amerikai egyetemek között jöttek létre, ahol a kutatók távoli számítógépekhez férhettek hozzá, programokat oszthattak meg, és elektronikus leveleket küldhettek. A hetvenes-nyolcvanas évek során más országok is csatlakoztak, és az ARPANET fokozatosan kinőtte magát egy nyílt, globális hálózattá – megszületett az internet.
A 1990-es évek elején az internet robbanásszerű növekedésnek indult, különösen azután, hogy megjelent a World Wide Web (WWW), amit Tim Berners-Lee fejlesztett ki. Ez tette lehetővé a hiperhivatkozásokkal összekapcsolt weboldalak megjelenítését, böngészők segítségével.
⚙️ Az internet technikai működése
Bár felhasználóként csak a böngészőket és alkalmazásokat látjuk, az internet működése mögött összetett, rétegzett infrastruktúra húzódik. A különféle számítógépek, szerverek és eszközök kommunikációját protokollok és hálózati szabványok szabályozzák.
🔌 Az internet alapját képező protokollok:
- TCP/IP (Transmission Control Protocol / Internet Protocol): Az internet kommunikációjának gerince. A TCP gondoskodik az adatok megbízható továbbításáról (pl. hogy ne vesszen el egyetlen darab sem), míg az IP biztosítja, hogy az adatcsomag a megfelelő címzetthez jusson.
- DNS (Domain Name System): Az emberek számára olvasható domainneveket (pl. google.com) fordítja le IP-címekké, amelyeket a számítógépek használnak.
- HTTP / HTTPS (Hypertext Transfer Protocol / Secure): A weboldalak betöltéséhez használt protokoll. A HTTPS titkosított változata biztonságos kapcsolatot nyújt a szerver és a kliens között.
- SSL/TLS (Secure Sockets Layer / Transport Layer Security): Ezek a protokollok gondoskodnak az adatbiztonságról a hálózaton keresztül történő kommunikáció során – például webáruházakban, bankolásnál.
🌍 Az internet működésének folyamata dióhéjban:
- A felhasználó beír egy webcímet a böngészőbe, pl. www.wikipedia.org.
- A DNS rendszer lefordítja ezt a nevet egy IP-címre (például 208.80.154.224).
- A számítógép kapcsolatot kezdeményez a cél szerverrel ezen az IP-címen keresztül.
- A TCP/IP protokoll gondoskodik arról, hogy az adatok csomagokra bontva, hibamentesen és sorrendhelyesen érkezzenek meg.
- Ha HTTPS-t használunk, az adatcsere titkosítva történik, így védve vagyunk a lehallgatástól.
🧱 Az OSI modell és a rétegelt hálózati kommunikáció
A hálózati működést segít megérteni az OSI-modell, amely hét logikai rétegre bontja a kommunikációs folyamatokat – az alacsony szintű fizikai kapcsolattól a magas szintű alkalmazásokig. A modell célja, hogy szabványosítsa és értelmezhetővé tegye az adatküldés és fogadás folyamatát.
Az OSI modell rétegei:
- Fizikai réteg – adatjelek, kábelek, rádióhullámok
- Adatkapcsolati réteg – keretek, MAC-cím, Ethernet
- Hálózati réteg – IP-címek, útvonalválasztás
- Szállítási réteg – TCP/UDP protokollok, portszámok
- Viszonyréteg – adatkapcsolatok, session menedzsment
- Megjelenítési réteg – adatformátumok, titkosítás
- Alkalmazási réteg – böngészők, email kliensek, alkalmazások
Egy weboldal betöltésekor például az alkalmazási réteg indítja a folyamatot (pl. Chrome böngésző), az alsóbb rétegek pedig fokozatosan átveszik az adatot, egészen a fizikai rétegig, ahol már elektromos jelek vagy rádióhullámok szállítják azt a célhoz.
🛠️ Infrastruktúra és eszközök
Az internet nem egyetlen hálózat, hanem hálózatok hálózata, amelyet szerverek, routerek, adatközpontok és tenger alatti kábelek milliói alkotnak. A felhasználók különféle hálózati eszközökön keresztül csatlakoznak:
- NIC (Network Interface Card) – hálózati kártya az eszközökben
- Routerek és modemek – az adatforgalom irányítói
- Szerverek – ahol a weboldalak és alkalmazások futnak
- Switch-ek és hub-ok – a helyi hálózatok kapcsolópontjai
Az internet kiterjedése szerint különféle hálózati modelleket különböztetünk meg: