Oldal kiválasztása

🚀 Mi hajtja a számítástechnika forradalmait? – 3. rész

A HWSW háromrészes sorozatának záró epizódja igazi jövőutazás: a szövőszéktől indulva eljutunk a mesterséges intelligenciáig, a kvantumszámítógépekig és egészen a szingularitás gondolatáig.

A műsorvezető Kósa Tamás, beszélgetőtársai pedig Számi és Kollár Laci. Ez az adás nemcsak a technológiai mérföldköveket tárgyalja, hanem nagyon kemény társadalmi és etikai kérdéseket is feszeget. 🌍💡

⚡ A fejlődés sebessége

A mosógépnek 80 év kellett, hogy elérje az amerikai háztartások 80%-át. A ChatGPT-nek mindössze 18 hónap, hogy 800 millió felhasználóhoz jusson. Ez jól mutatja, mennyivel gyorsabban tud ma egy szoftver áttörést elérni, mint bármely korábbi hardveres találmány.

📱🧠 Mérföldkövek az innovációban

Az iPhone teljesen átformálta a mobil világot, az AlphaGo (2017) bebizonyította, hogy az AI képes legyőzni az emberi bajnokokat a Go játékban, a kvantumszámítógépek (2019) pedig már most felvetik: mi lesz, ha az RSA és ECC titkosításokat egy szempillantás alatt feltörik? Vajon tényleg vannak titkos kormányzati kvantumgépek? 🤔

Az önvezető autók (Waymo) és autonóm drónok is egyre közelebb hozzák azt a világot, ahol algoritmusok döntenek helyettünk – jó esetben hibátlanul, rosszabb esetben fatális következményekkel.

👁️‍🗨️ Megfigyelés, adat és hatalom

A podcast egyik legizgalmasabb része az adatgyűjtés és manipuláció kérdése. Cambridge Analytica, Pegasus, a kínai szociális kredit rendszer vagy a Palantir mind azt mutatják, hogy a „Nagy Testvér” valójában már itt van. A közösségi média dopamin-függőséget alakít ki, miközben tökéletes profilt épít rólunk. 😶‍🌫️

Európában a GDPR és hasonló szabályozások próbálják védeni a felhasználókat, de Kínához és az USA-hoz képest még mindig enyhébb a kontroll.

🎭 Manipuláció és a média szerepe

 

Az újságírás hanyatlása, a polarizáló tartalmak terjedése és az algoritmusok által felerősített konteók (laposföld, oltásellenesség) mind hozzájárulnak a társadalmi szétszakadáshoz.

Sőt, Mianmarban a Facebook algoritmusai hozzájárultak a rohingyák elleni népirtáshoz.

💸 Blockchain, kriptó és AI-művészet

A blockchain új lehetőségeket nyit (e-kormányzat, NFT-k, okosszerződések), de az árnyoldalai is nyilvánvalóak: energiazabáló és gyakran bizonytalan.

Az AI pedig már nemcsak kódol, hanem művészetet is gyárt 🎨 – sokszor jogi vitákat kavarva.

A divatban például már AI-generált modelleket látunk, és egyre több olyan tartalom jelenik meg, ahol nem tudjuk biztosan, hogy ember vagy gép áll mögötte.

🧩 A nagy kérdések

 

A műsor három kulcskérdés köré épül:

  • Tudjuk-e megállítani a Nagy Testvért? (Sajnos nem.)
  • Manipulálhatja-e az AI a társadalmakat? (Igen, és már most is megteszi.)
  • Megőrizhetjük-e a privát szféránkat? (Egyelőre igen, de kérdés, meddig.)

A szingularitás – az a pont, ahol az AI önmagát fejleszti és kicsúszik a kezünkből – még nincs itt. De Ray Kurzweil szerint 2030 körül elérkezhetünk hozzá.

📚 Könyvajánlók a témához

A beszélgetés végén több alapművet is említenek, például Yuval Noah Harari Nexus-át, Ray Kurzweil The Singularity Is Near-jét, vagy Walter Isaacson Az innovátorok című könyvét.

Ezek mind segítenek jobban megérteni a technológia, társadalom és etika metszéspontjait.

🗂️ Összefoglaló táblázat

 

Téma Kulcsfontosságú példák Hatás
Fejlődés sebessége Mosógép vs. ChatGPT Szoftverrobbanás
Innovációs mérföldkövek iPhone, AlphaGo, kvantumgépek Új korszakok nyitása
Megfigyelés és adat Pegasus, Cambridge Analytica, Kína Privát szféra eltűnése
Manipuláció és média Fake news, konteók, Facebook Társadalmi szétszakadás
Blockchain és kriptó Bitcoin, NFT, e-kormányzat Új gazdasági modellek
AI-művészet Generált képek, modellek Kreativitás újradefiniálása
Jövő nagy kérdései Big Brother, AI, szingularitás Ember vs. gép dilemmája

 

👉 Ez a harmadik rész nemcsak lezárja a számítástechnika történetét bemutató sorozatot, hanem bepillantást enged abba, milyen világ várhat ránk a következő évtizedekben. És a legfontosabb: a technológia önmagában sem jó, sem rossz – az számít, mi mire használjuk.