
Kapcsolódó bejegyzések
- 💻 Fekete bőrdzsekik és neonfények: Kiberpunk és hackerkultúra az irodalomban
- A 21. század vadnyugata: kiberbiztonsági fenyegetések és adatlopás a mindennapokban
- Titkos Őrzők: Hatékony Módszerek a Személyes Adatok Védelmére az Online Világban!
- 💥 Az SQL Injection – Amikor a weboldalad saját magát árulja el
- A jövő munkahelyei:
- IoT eszközök: A kényelmes élet kulcsa vagy a privát szféra végét jelentik?
-
A titkosítás evolúciója: Hogyan vált a kulcsküldés problémája a digitális kor alappillérévé?
- Az internet titkos világa – Amit nem látsz a Google-ban
🧩 Összefoglaló
Típus | Példa | Előny | Hátrány |
Feltétlen biztonság | OTP, QKD | Matematikailag biztos | Nehezen alkalmazható |
Szimmetrikus | AES | Gyors, hatékony | Kulcsmegosztás nehéz |
Aszimmetrikus | RSA, ECC | Biztonságos kulcsmegosztás | Lassabb, több számítás |
Hash | SHA-256, SHA-3 | Egyirányú, adatellenőrzés | Nem titkosít, csak ellenőriz |
📎 Összegzés egy mondatban:
A titkosítás alapvető eszköz az információbiztonságban – akár matematikailag feltörhetetlen módszerekkel, akár jelenleg elég biztonságos algoritmusokkal, a cél mindig ugyanaz: az adat csak azokhoz jusson el, akik jogosultak rá.
🧬 Titkosítási megközelítések
A titkosítás (kriptográfia) célja az információk olyan módon történő átalakítása, hogy azokat csak az arra jogosult fél tudja értelmezni.
A digitális világban ez kulcsszerepet játszik az adatvédelemben, hitelesítésben, kommunikációbiztonságban és a kiberbiztonságban általában.
Két fő megközelítést különböztetünk meg:
🔒 Feltétlen biztonság – matematikailag bizonyítottan feltörhetetlen
🔐 Feltételes biztonság – jelenleg biztonságos, de idővel feltörhető lehet
🔒 Feltétlen biztonság
Olyan titkosítási módszerek, amelyek matematikailag bizonyíthatóan feltörhetetlenek, akkor is, ha a támadó végtelen számítási kapacitással rendelkezik.
Ezek nagyon ritkán alkalmazhatók a gyakorlatban, de fontos szerepük van az elméletben.
🔹 One-Time Pad (OTP) – Egyszer használatos kulcs
- A legbiztonságosabb ismert titkosítási módszer.
- A titkosításhoz használt kulcs ugyanolyan hosszú, mint az üzenet.
- A kulcs teljesen véletlenszerű, egyszer használatos, és a feleknek előre meg kell osztaniuk.
- Ha minden szabályt betartanak: teljes titkosság, semmilyen matematikai módszerrel nem fejthető vissza.
Hátrány:
- Nehéz a kulcsok tárolása és megosztása
- Nagy mennyiségű adat esetén nem praktikus
🔹 Kvantumtitkosítás (QKD – Quantum Key Distribution)
- A kvantummechanika törvényein alapul.
- Célja a titkos kulcs biztonságos továbbítása két fél között, pl. a BB84 protokoll segítségével.
- Ha valaki lehallgatja a csatornát, a kvantumállapot megváltozik, így a felek észlelhetik a támadást.
- Ez nem az adatot titkosítja, hanem a kulcsot juttatja el biztonságosan.
Előny:
- Fizikai törvényeken alapuló biztonság
- A lehallgatás kimutatható
Hátrány:
- Speciális eszközök és kvantumkommunikációs infrastruktúra szükséges
- Még kutatási-felhő szinten van, ipari bevezetés korlátozott
🔐 Feltételes biztonság
A mai titkosítási rendszerek többsége ebbe a kategóriába tartozik. Jelenleg biztonságosnak számítanak, mert a feltörésük túl sok időt vagy számítási kapacitást igényel. Viszont nem garantált, hogy ez a jövőben is így lesz, főleg a kvantumszámítógépek fejlődésével.
🔹 Szimmetrikus titkosítás (pl. AES)
- Ugyanaz a kulcs használatos a titkosításhoz és a visszafejtéshez.
- Gyors és hatékony nagy mennyiségű adat titkosítására.
- A leggyakrabban használt algoritmus: AES (Advanced Encryption Standard)
- Kulcshossz: 128, 192 vagy 256 bit
- Blokkalapú algoritmus
Probléma:
- A kulcsot biztonságosan kell továbbítani a kommunikáló felek között (kulcscsere).
🔹 Aszimmetrikus titkosítás (pl. RSA, ECC)
- Két kulcsot használ: egy nyilvános kulcsot (mindenki ismerheti) és egy privát kulcsot (csak a tulajdonos ismeri).
- A nyilvános kulccsal titkosított adatot csak a privát kulccsal lehet visszafejteni.
- Gyakori algoritmusok:
- RSA (Rivest–Shamir–Adleman) – nagy számok prímtényezős felbontására épít
- ECC (Elliptic Curve Cryptography) – kisebb kulcsméret, nagyobb hatékonyság
Felhasználás:
- Digitális aláírás
- Kulcsmegosztás (pl. TLS, e-mail titkosítás)
- Authentikáció
🔹 Hash-algoritmusok (pl. SHA-256, SHA-3)
- Nem valódi titkosítás: egyetlen irányú (nem lehet visszafejteni).
- Bemenetként kap egy adatot, és kiszámít egy fix hosszúságú, egyedi kódot (hash-t).
- Ha az adat megváltozik, a hash is teljesen megváltozik.
- Használat:
- Adatintegritás ellenőrzésére
- Jelszókezelésre (tárolás hashelve)
- Digitális aláírásokban