Oldal kiválasztása
Python
Python

Adattípusok: egész számok, lebegőpontos számok, sztringek, logikai értékek

A Python nyelvben számos beépített adattípus áll rendelkezésünkre, amelyek lehetővé teszik az adatok reprezentálását és manipulálását. Ebben a fejezetben megismerjük négy alapvető adattípust: egész számok, lebegőpontos számok, sztringek és logikai értékek.

Egész számok (int)

Az egész számok az egész számértékeket reprezentálják. Példák egész számokra:

szam1 = 10

szam2 = -5

szam3 = 0

Az egész számokat az int adattípussal reprezentáljuk a Pythonban. Az egész számok lehetnek pozitívak, negatívak vagy nullák.

Lebegőpontos számok (float)

A lebegőpontos számok a tizedesjegyeket tartalmazó számértékeket reprezentálják. Példák lebegőpontos számokra:

szam1 = 3.14

szam2 = -0.5

szam3 = 2.0

A lebegőpontos számokat az float adattípussal reprezentáljuk a Pythonban. A lebegőpontos számokat tizedes ponttal elválasztott értékekkel adjuk meg.

Sztringek (str)

A sztringek karakterláncokat reprezentálnak. Példák sztringekre:

szoveg1 = „Hello”

szoveg2 = ‘World’

szoveg3 = „Python”

A sztringeket idézőjelekbe helyezzük, legyen az egyszeres () vagy kétszeres (). A sztringek olyan szöveges adatok, amelyek lehetővé teszik a szöveges információk tárolását és manipulálását.

Logikai értékek (bool)

A logikai értékek True (igaz) és False (hamis) értékeket reprezentálnak. Példák logikai értékekre:

igaz = True

hamis = False

A logikai értékeket az bool adattípussal reprezentáljuk a Pythonban. A logikai értékek hasznosak feltételes kifejezésekben és vezérlési szerkezetekben.

Típusellenőrzés

A Python nyelvben a változókhoz dinamikusan rendelődnek hozzá az adattípusok. Az adott változó típusát a type() függvénnyel ellenőrizhetjük.

Példa:

szam = 10

print(type(szam))  # Eredmény: <class ‘int’>

szoveg = „Hello”

print(type(szoveg))  # Eredmény: <class ‘str’>

logikai = True

print(type(logikai))  # Eredmény: <class ‘bool’>

A fenti példában a type() függvényt használjuk a változó típusának ellenőrzésére. A függvény eredménye az adott változóhoz rendelt adattípus nevét adja vissza.

A Pythonban az adattípusok dinamikus jellege lehetővé teszi, hogy egy változó az értékének megfelelő típussal rendelkezzen. Ez azt jelenti, hogy egy változó adattípusa megváltoztatható az értékének megfelelően.

Ezzel befejeződött az „Adattípusok: egész számok, lebegőpontos számok, sztringek, logikai értékek” fejezet. A megismert adattípusok segítségével különböző típusú adatokat tudunk kezelni és manipulálni a Pythonban. A következő fejezetekben további adattípusokkal és azok műveleteivel fogunk megismerkedni.

Az első Python program futtatása

Az első Python program futtatásához követned kell néhány egyszerű lépést. Íme a lépések, amelyek segítenek neked elkezdeni:

  1. Hozz létre egy szöveges fájlt a Python kóddal. Ezt a fájlt általában .py kiterjesztéssel jelölik, például py. Használhatsz bármilyen szövegszerkesztőt a fájl létrehozásához.
  2. Nyisd meg a szövegszerkesztőt, és írd be az alábbi egyszerű Python kódot:

print(„Helló világ”)

Ez a kód egy egyszerű üdvözlő üzenetet fog kiírni a képernyőre.

  1. Mentse el a fájlt. Fontos, hogy a fájlnév és a kiterjesztés megegyezzen az előzőleg említett .py-val (például py).
  2. Nyisd meg a parancssort (Windows: Command Prompt, macOS és Linux: Terminal).
  3. Navigálj az előző lépésben létrehozott .py fájl tartalmazó mappájába a parancssorban. Például, ha a fájl az E:\projektek mappában található, írd be a következő parancsot a parancssorba (Windows):
    1. Ha a Python telepítésekor hozzáadtad a Python elérési útját a rendszer PATH környezeti változóhoz, akkor egyszerűen írd be a következő parancsot a parancssorba: python elsoprog.py . Ha a Python elérési útja nincs hozzáadva a PATH-hoz, akkor a következő parancsot kell használnod a fájl futtatásához: path\to\python\python.exe elsoprog.py

    Az path\to\python részt a saját Python telepítési helyedre kell lecserélned.

    1. Nyomj Entert a parancssorban, és a program futtatásra kerül. Az eredményként meg kell jelennie a „Hello, világ!” üzenetnek a képernyőn.

    Gratulálok! Most már futtattad az első Python programodat. Az ilyen egyszerű programok jó alapot nyújtanak a Python nyelv megismeréséhez és a további fejlesztésekhez.

    Alapvető szintaxis és adattípusok

    A Python nyelvben a változók segítségével tárolhatunk értékeket és hivatkozhatunk rájuk a program során. Ebben a fejezetben megismerkedünk a változók létrehozásával, az értékadással és az alapvető adattípusokkal.

    Változók létrehozása és értékadás

    A változók a következőképpen hozhatók létre a Pythonban:

    változó_neve = érték

    A változó neve a kívánt név, amit a változónak adni szeretnél, és érték a tárolni kívánt érték. Például:

    szám = 10

    szöveg = „Hello, világ!”

    Ezen példákban a szám változó értéke 10, míg a szöveg változó értéke „Hello, világ!”.

    Adattípusok

    A Python nyelv több beépített adattípust támogat. Néhány alapvető adattípus a következők:

    1. Egész számok (int): Egész számokat képviselnek, például -1, 0, 1, 100.
    2. Lebegőpontos számok (float): Tizedesjegyeket tartalmazó számokat képviselnek, például 3.14, 2.5, 0.1.
    3. Karakterláncok (str): Szöveges adatokat képviselnek, amelyeket idézőjelek közé helyezünk, például „szöveg”, ‘Python’.
    4. Logikai értékek (bool): Két értéket vehetnek fel, vagy igaz (True), vagy hamis (False).

    Ezeket az adattípusokat felhasználva könnyedén létrehozhatunk és kezelhetünk változókat a programban.

    Példák a változók és adattípusok használatára:

    szám1 = 10

    szám2 = 3.14

    név = „John Doe”

    igaz_hamis = True

    A fenti példában a szám1 változó egy egész számot tárol, a szám2 változó egy lebegőpontos számot, a név változó egy szöveget, míg az igaz_hamis változó egy logikai értéket.

    A változók és az adattípusok használata lehetővé teszi számunkra a dinamikus adatkezelést és az adatok manipulálását a program során.

    Ezzel megismertük az alapvető szintaxist és adattípusokat a Pythonban. Most nézzünk meg néhány példát a változók és értékeik használatára:

    # Egyszerű matematikai műveletek változókkal

    a = 5

    b = 3

    c = a + b  # Az ‘a’ és ‘b’ változók összeadása, eredmény: 8

    d = a * b  # Az ‘a’ és ‘b’ változók szorzása, eredmény: 15

    e = a / b  # Az ‘a’ és ‘b’ változók osztása, eredmény: 1.6666666666666667

    # Karakterláncok és változók összefűzése

    szöveg1 = „Hello”

    szöveg2 = „World”

    üdvözlés = szöveg1 + „, ” + szöveg2 + „!”  # Az ‘üdvözlés’ változó értéke: „Hello, World!”

    # Logikai értékek és feltételes utasítások

    igaz = True

    hamis = False

    if igaz:

        print(„Ez az utasítás lefut, mert az ‘igaz’ változó értéke True.”)

    else:

        print(„Ez az utasítás nem fut le, mert az ‘igaz’ változó értéke False.”)

    Ezek csak néhány példa a változók és értékeik használatára a Pythonban. Fontos megjegyezni, hogy a változóknak nem kell előre deklarálni a típusukat, mivel a Python dinamikus típusrendszert használ. Ez lehetővé teszi a változók dinamikus módosítását és átadását különböző adattípusokkal.

    Az alapvető szintaxis és adattípusok megértése segít abban, hogy hatékonyan kezeljük és manipuláljuk az adatokat a Pythonban. Ahogy haladsz a fejezetekkel, többet fogsz megtudni a Python nyelvről és az adatkezelés további részleteiről.

    Műveletek és kifejezések

    A Python nyelvben a műveletek és kifejezések segítségével végrehajthatunk különböző aritmetikai, logikai és egyéb műveleteket. Ebben a fejezetben megismerkedünk néhány alapvető művelettel és kifejezéssel, amelyek segítségével manipulálhatjuk az adatokat.

    Aritmetikai műveletek

    A Python támogatja az alapvető aritmetikai műveleteket, amelyekkel számokat lehet összeadni, kivonni, szorozni és osztani. Emellett használhatunk további műveleteket, például a maradékos osztást (%) és az egész osztást (//). Ezek a műveletek hasznosak lehetnek különböző számítások és adatkezelés során.

    Logikai műveletek

    A logikai műveletek lehetővé teszik számunkra a különböző logikai értékek manipulálását és kombinálását.

    Az and művelet akkor ad igaz értéket, ha mindkét feltétel igaz. Az or művelet igaz értéket ad, ha legalább az egyik feltétel igaz. A not művelet megfordítja a logikai értéket.

    Verified by MonsterInsights