Adattípusok: egész számok, lebegőpontos számok, sztringek, logikai értékek
A Python nyelvben számos beépített adattípus áll rendelkezésünkre, amelyek lehetővé teszik az adatok reprezentálását és manipulálását. Ebben a fejezetben megismerjük négy alapvető adattípust: egész számok, lebegőpontos számok, sztringek és logikai értékek.
Egész számok (int)
Az egész számok az egész számértékeket reprezentálják. Példák egész számokra:
szam1 = 10
szam2 = -5
szam3 = 0
Az egész számokat az int adattípussal reprezentáljuk a Pythonban. Az egész számok lehetnek pozitívak, negatívak vagy nullák.
Lebegőpontos számok (float)
A lebegőpontos számok a tizedesjegyeket tartalmazó számértékeket reprezentálják. Példák lebegőpontos számokra:
szam1 = 3.14
szam2 = -0.5
szam3 = 2.0
A lebegőpontos számokat az float adattípussal reprezentáljuk a Pythonban. A lebegőpontos számokat tizedes ponttal elválasztott értékekkel adjuk meg.
Sztringek (str)
A sztringek karakterláncokat reprezentálnak. Példák sztringekre:
szoveg1 = „Hello”
szoveg2 = ‘World’
szoveg3 = „Python”
A sztringeket idézőjelekbe helyezzük, legyen az egyszeres (‘) vagy kétszeres („). A sztringek olyan szöveges adatok, amelyek lehetővé teszik a szöveges információk tárolását és manipulálását.
Logikai értékek (bool)
A logikai értékek True (igaz) és False (hamis) értékeket reprezentálnak. Példák logikai értékekre:
igaz = True
hamis = False
A logikai értékeket az bool adattípussal reprezentáljuk a Pythonban. A logikai értékek hasznosak feltételes kifejezésekben és vezérlési szerkezetekben.
Kapcsolódó bejegyzések
-
- A Számítógép Memóriák Forradalmi Fejlődése: Az UltraRAM Technológia
- Mesterséges Intelligencia Fejlődésének Új Korszaka és Az Emberekre Váró Új Kihívások
- Titkos Őrzők: Hatékony Módszerek a Személyes Adatok Védelmére az Online Világban!
- Az MI Mágusai: Fedezd fel, hogyan hódítja meg az életünket a Mesterséges Intelligencia
- A Gong új, testreszabható generatív AI modelleket dob piacra, hogy áramvonalazza az értékesítési folyamatokat és fokozza a hatékonyságot.
Típusellenőrzés
A Python nyelvben a változókhoz dinamikusan rendelődnek hozzá az adattípusok. Az adott változó típusát a type() függvénnyel ellenőrizhetjük.
Példa:
szam = 10
print(type(szam)) # Eredmény: <class ‘int’>
szoveg = „Hello”
print(type(szoveg)) # Eredmény: <class ‘str’>
logikai = True
print(type(logikai)) # Eredmény: <class ‘bool’>
A fenti példában a type() függvényt használjuk a változó típusának ellenőrzésére. A függvény eredménye az adott változóhoz rendelt adattípus nevét adja vissza.
A Pythonban az adattípusok dinamikus jellege lehetővé teszi, hogy egy változó az értékének megfelelő típussal rendelkezzen. Ez azt jelenti, hogy egy változó adattípusa megváltoztatható az értékének megfelelően.
Ezzel befejeződött az „Adattípusok: egész számok, lebegőpontos számok, sztringek, logikai értékek” fejezet. A megismert adattípusok segítségével különböző típusú adatokat tudunk kezelni és manipulálni a Pythonban. A következő fejezetekben további adattípusokkal és azok műveleteivel fogunk megismerkedni.
Az első Python program futtatása
Az első Python program futtatásához követned kell néhány egyszerű lépést. Íme a lépések, amelyek segítenek neked elkezdeni:
- Hozz létre egy szöveges fájlt a Python kóddal. Ezt a fájlt általában .py kiterjesztéssel jelölik, például py. Használhatsz bármilyen szövegszerkesztőt a fájl létrehozásához.
- Nyisd meg a szövegszerkesztőt, és írd be az alábbi egyszerű Python kódot:
print(„Helló világ”)
Ez a kód egy egyszerű üdvözlő üzenetet fog kiírni a képernyőre.
- Mentse el a fájlt. Fontos, hogy a fájlnév és a kiterjesztés megegyezzen az előzőleg említett .py-val (például py).
- Nyisd meg a parancssort (Windows: Command Prompt, macOS és Linux: Terminal).
- Navigálj az előző lépésben létrehozott .py fájl tartalmazó mappájába a parancssorban. Például, ha a fájl az E:\projektek mappában található, írd be a következő parancsot a parancssorba (Windows):
- Ha a Python telepítésekor hozzáadtad a Python elérési útját a rendszer PATH környezeti változóhoz, akkor egyszerűen írd be a következő parancsot a parancssorba: python elsoprog.py . Ha a Python elérési útja nincs hozzáadva a PATH-hoz, akkor a következő parancsot kell használnod a fájl futtatásához: path\to\python\python.exe elsoprog.py
Az path\to\python részt a saját Python telepítési helyedre kell lecserélned.
- Nyomj Entert a parancssorban, és a program futtatásra kerül. Az eredményként meg kell jelennie a „Hello, világ!” üzenetnek a képernyőn.
Gratulálok! Most már futtattad az első Python programodat. Az ilyen egyszerű programok jó alapot nyújtanak a Python nyelv megismeréséhez és a további fejlesztésekhez.
Alapvető szintaxis és adattípusok
A Python nyelvben a változók segítségével tárolhatunk értékeket és hivatkozhatunk rájuk a program során. Ebben a fejezetben megismerkedünk a változók létrehozásával, az értékadással és az alapvető adattípusokkal.
Változók létrehozása és értékadás
A változók a következőképpen hozhatók létre a Pythonban:
változó_neve = érték
A változó neve a kívánt név, amit a változónak adni szeretnél, és érték a tárolni kívánt érték. Például:
szám = 10
szöveg = „Hello, világ!”
Ezen példákban a szám változó értéke 10, míg a szöveg változó értéke „Hello, világ!”.
Adattípusok
A Python nyelv több beépített adattípust támogat. Néhány alapvető adattípus a következők:
- Egész számok (int): Egész számokat képviselnek, például -1, 0, 1, 100.
- Lebegőpontos számok (float): Tizedesjegyeket tartalmazó számokat képviselnek, például 3.14, 2.5, 0.1.
- Karakterláncok (str): Szöveges adatokat képviselnek, amelyeket idézőjelek közé helyezünk, például „szöveg”, ‘Python’.
- Logikai értékek (bool): Két értéket vehetnek fel, vagy igaz (True), vagy hamis (False).
Ezeket az adattípusokat felhasználva könnyedén létrehozhatunk és kezelhetünk változókat a programban.
Példák a változók és adattípusok használatára:
szám1 = 10
szám2 = 3.14
név = „John Doe”
igaz_hamis = True
A fenti példában a szám1 változó egy egész számot tárol, a szám2 változó egy lebegőpontos számot, a név változó egy szöveget, míg az igaz_hamis változó egy logikai értéket.
A változók és az adattípusok használata lehetővé teszi számunkra a dinamikus adatkezelést és az adatok manipulálását a program során.
Ezzel megismertük az alapvető szintaxist és adattípusokat a Pythonban. Most nézzünk meg néhány példát a változók és értékeik használatára:
# Egyszerű matematikai műveletek változókkal
a = 5
b = 3
c = a + b # Az ‘a’ és ‘b’ változók összeadása, eredmény: 8
d = a * b # Az ‘a’ és ‘b’ változók szorzása, eredmény: 15
e = a / b # Az ‘a’ és ‘b’ változók osztása, eredmény: 1.6666666666666667
# Karakterláncok és változók összefűzése
szöveg1 = „Hello”
szöveg2 = „World”
üdvözlés = szöveg1 + „, ” + szöveg2 + „!” # Az ‘üdvözlés’ változó értéke: „Hello, World!”
# Logikai értékek és feltételes utasítások
igaz = True
hamis = False
if igaz:
print(„Ez az utasítás lefut, mert az ‘igaz’ változó értéke True.”)
else:
print(„Ez az utasítás nem fut le, mert az ‘igaz’ változó értéke False.”)
Ezek csak néhány példa a változók és értékeik használatára a Pythonban. Fontos megjegyezni, hogy a változóknak nem kell előre deklarálni a típusukat, mivel a Python dinamikus típusrendszert használ. Ez lehetővé teszi a változók dinamikus módosítását és átadását különböző adattípusokkal.
Az alapvető szintaxis és adattípusok megértése segít abban, hogy hatékonyan kezeljük és manipuláljuk az adatokat a Pythonban. Ahogy haladsz a fejezetekkel, többet fogsz megtudni a Python nyelvről és az adatkezelés további részleteiről.
Műveletek és kifejezések
A Python nyelvben a műveletek és kifejezések segítségével végrehajthatunk különböző aritmetikai, logikai és egyéb műveleteket. Ebben a fejezetben megismerkedünk néhány alapvető művelettel és kifejezéssel, amelyek segítségével manipulálhatjuk az adatokat.
Aritmetikai műveletek
A Python támogatja az alapvető aritmetikai műveleteket, amelyekkel számokat lehet összeadni, kivonni, szorozni és osztani. Emellett használhatunk további műveleteket, például a maradékos osztást (%) és az egész osztást (//). Ezek a műveletek hasznosak lehetnek különböző számítások és adatkezelés során.
Logikai műveletek
A logikai műveletek lehetővé teszik számunkra a különböző logikai értékek manipulálását és kombinálását.
Az and művelet akkor ad igaz értéket, ha mindkét feltétel igaz. Az or művelet igaz értéket ad, ha legalább az egyik feltétel igaz. A not művelet megfordítja a logikai értéket.