Az NT-vonulat

Sokan – és valljuk meg, hogy jogosan – bírálták a Microsoft-ot, hogy a Windows gyakran összeomlik és elég megbízhatatlan. Ezek a bírálatok különösen az agyonreklámozott Windows ’95 piacra kerülésével kerültek előtérbe, majd a Windows ’98-cal tovább erősödtek. Részint erre válaszul a Microsoft egy biztonságos, megbízható és stabil változatot is piacra dobott: az NT-t, ami a New Technology (Új Technológia) rövidítése. A célközönség ezúttal nem az otthoni felhasználók voltak, hanem a vállalatok, így nem került bele sem játék-, sem multimédia-támogatás, viszont jól lehetett vele hálózati műveleteket végezni és biztonságos volt! A fejlesztők ezúttal nem egy régebbi szoftvert foltozgattak, hanem kidolgoztak egy tényleg újat a jobbítás szándékával! A rendszer fő építésze Dave Cutler volt, VMS fő építészei közül az egyik volt a Digital Equipment Corporationnél (később vett Compaq által most Hewlett-Packard). Microsoft 1988 augusztusában kérte fel őt, hogy hozza létre OS/2 egy utódát, de Cutler helyette létrehozott egy teljesen új rendszert. Cutler hozta a szaktudást és körülbelül 20 vele rendelkező mérnököt a Microsoftnak, amikor is korábbi alkalmazója a DEC elengedte. DEC persze azt hitte, hogy hozta ottani munkája kódjait a Microsoftnak perelt. A Microsoft végül fizette 150 millió dollárt a DEC-nek és beleegyezett, hogy az NT kódszinten támogassa DEC Alpha CPU chipjét.

Az új rendszer kezelésének egyszerűsítése végett a fejlesztők megtartották a kompatibilitást a hagyományos (pl.: FAT16 vagy FAT32) fájlrendszerekkel és a megszokott MS-DOS alkalmazások is futtathatók az NT környezetben. Viszont létrehoztak egy új, fejlettebb fájlrendszert NTFS néven. („New Technology File System” = új technológiás fájrendszer) A rendszerbe eleve bele volt építve a hálózati támogatás, a felhasználói jogok nyilvántartása és védelme, a modemek kezelése, valamint a rendszeresemények naplózása. Változatai: NT Advanced Server és NT Workstation. Minimális hardware-követelmény: 486-os CPU min. 25 MHz seb, 12-16 MByte RAM, 110-160 MByte szabad hely a HDD-n és VGA monitor.

A Microsoft marketingesei javaslatára a Windows NT 3.1 elnevezésű rendszer Béta verzióját (Cairo kódnéven) 1992 júliusában mutatták be San Franciscóban a Professional Developer Conference-en (profi fejlesztők konferenciája). A további ötletek beépítése után 1993. július 27-én dobták piacra simán Windows NT néven – egyszerre a szerver és a munkaállomás verzióként is!

A Windows NT Advanced Server 3.1 alkalmazás- és fájlszerver szolgáltatásokat nyújtott (az akkor népszerű) Microsoft, Novell és Unix hálózatokban, valamint az NT-re is megjelent az adatbázis-kezelő SQL Server és az elektronikus levelezést szolgáltató MS Mail is. A Windows NT szerver változata lehetővé tette a központi hálózati adminisztrációt és a felhasználói jogosultságok kiosztását.

	Képek forrása: http://www.digibarn.com/

Az operációs rendszert kétszer is átesett kisebb frissítésen:

1994. szeptember 21.: Windows NT Server 3.5 (kódnév: Daytona)

1995. május 30.: Windows NT Server 3.51

Minimális hardware-követelmények: 386 vagy 486/25 MHz CPU, 12 Mbyte RAM és 90 Mbyte üres hely a HDD-n.

A várt nagyobb lépés mégis a 4.0-ás verzióval történt meg (kódneve: Impala) – immáron a Windows ’95 grafikus elemeinek felhasználásával! 1996 július 29-én a következő verziók jelentek meg: Workstation, Server, Server Enterprise Edition, Terminal Server, Embedded. Sajnos minden akarat ellenére itt sem oldódott meg a driver-támogatás hiánya. Sok eszközhöz egyszerűen nem létezett megfelelő meghajtóprogram! Ez a probléma az egész NT-sorozatot sújtotta – ideértve a következő, 2000-es verziót is! A szerver változat integrált webszerver szoftvert (Internet Information Server, IIS 2.0), a FrontPage weboldal-szerkesztőt, újított fájl- és nyomtatási szolgáltatásokat, szerverfürtözési lehetőséget, valamint hálózati adminisztrációs eszközöket is tartalmazott.

Minimális hardware-követelmények: 486/33 MHz CPU, 12 Mbyte RAM, 110 Mbyte üres hely a HDD-n.

Ezt a verziót volt szerencsém tanítani és így gyakorlati tapasztalataim miatt is bátran mondhatom, hogy a rendszer nagyon stabil, de eszméletlenül lusta volt. A szerver verzió hosszú évekig szolgált iskolánk, a székesfehérvári Jáky József Műszaki Szakközépiskola nagyszervereként és bátran merem mondani, hogy megbízható és stabil volt minden idegölő bosszantása és szinte hetenkénti javítgatási kényszere ellenére is.

	Képek forrása: http://www.digibarn.com/

Volt egy másik, igen komoly probléma is. Ez a nevezetes „Blue Death”, azaz kék halál. A stabilnak és biztonságosnak hitt WinNT néha egyszerűen fejre állt és egyszerűen nem lehetett újraindítani, csak a RESET gomb megnyomásával. Íme a nevezetes képernyő és egy élő CNN-bemutató közbeni halál.

Sokáig, nagyon sokáig nem dobta piacra a Microsoft az NT 5.0-ás verzióját. A végén nem is ilyen néven látott napvilágot, hanem Windows 2000 lett belőle. (Névváltoztatás: 1998. október 27.) Itt is megtalálható a munkaállomás-szerver páros, de itt az NT 4.0-val szemben a szerver-verzióból is létezik nemzeti nyelvű. Ráadásul a szerver-verzióból is több típus létezik feladat és méret szerint. A Windows 2000 az eddigi verziókkal ellentétben nem volt kódnévvel ellátva, de a Service Pack 1 már Asteriod kódnéven futott; míg a 64 bites verzió kódneve Janus volt (nem összetévesztendő a Windows 3.1 hasonló kódnevével!) Nagyon sokat változott a rendszer és látványosan fejlődött is. Maga a Windows 2000 operációs rendszer 2000. február 17-én jelent meg a következő verziókban: Professional, Server, Advanced Server, Datacenter Server, Advanced Server Limited Edition, Datacenter Server Limited Edition. Ez utóbbi kettő, 2001-ben kiadott verzió csak a 64 bites Intel Itanium CPU-kon futott.

Az első működő Béta-verzió már 1997 szeptemberében elkészült, a harmadik béta-verzió már csak 1999 április 29-én. Innentől a Microsoft három, megjelenés előtti (Release Candidate) verziót adott át partnereinek 1999. december 12-ig. A 2000. február 17-i megjelenés előtt mindössze három nappal kiszivárgott egy MS-emlékeztető, hogy a biztonságosság új szabványaként hirdetett rendszernek kb. 63 ezer hibáját ismerik.

Hardware-követelménye: Pentium/133 Mhz CPU, min. 32 Mbyte RAM és min. 650 Mbyte üres hely a HDD-n.

A Windows 2000 újításai közé tartozott az Active Drectory, melynek előzményeit már megtalálhattuk az NT 4.0 Server hálózati szolgáltatásaiban is. A korábban csak az NT 4.0 külön bővítményeként elérhető Terminal Services immár minden szerverkiadás szerver részévé vált. A Windows ’98-ban sikeressé lett Device Manager (eszközkezelő), illetve a Windows Media Player egyaránt a Windows 2000 része lett – némileg az itteni specialitásokhoz igazítva. Továbbá a felülvizsgált DirectX-et is beépítették, melynek segítségével az eddig játékokra nem igazán használt kernel képest volt némi támogatást nyújtani a könnyedebb használathoz. Más problémák viszont megmaradtak: az egyes virtuális meghajtók fejlesztéseit NT/2000 alatt rendszeresen frissítették, míg ezek 95/98 alatt sokszor elmaradtak, ám ezt a magatartást a felhasználók meglehetősen nehezményezték.

A starttól az élményig és tovább

A Windows 3.1 kora egyik legstabilabb és legbiztonságosabb rendszere volt. Folytatása az irodai rendszerek terén a Windows NT volt. Ám az otthoni gépek operációs rendszere még nem volt lefedve. Erre készült a vadonatúj Windows ’95.

Start me up – Windows ’95

A komoly lépést a Windows ’95 piacra dobása jelentette 1995 augusztus 24-én. (Eredeti verziószám: 4.00.950 – kódnév: Chicago) A bejelentkező zenét Brian Eno komponálta 35 ezer dolláért – állítólag Mac-en, mivel a PC-ket ki nem állhatta. Ezt a rendszert már nem lehetett MS-DOS alól indítani, mivel önálló alapokon épült fel. A hatalmas reklámköltséggel felépített hírverés megtette a maga hatását és így az új elvű operációs rendszer minden hibája ellenére is sikeres lett. Nem keveset köszönhet sikeréből annak a ténynek, hogy számtalan nemzeti nyelvre is lefordították. A reklámban szerves részt kapott a Rolling Stones: „Start me up” (Kezdjed velem) című dala is. Találtam egy videót az eredeti dalról, URL: http://www.youtube.com/watch?v=SGyOaCXr8Lw

Minimális hardware-követelmény: 386-os CPU, 4 MByte RAM és VGA monitor. Javasolt hardware: 486-os CPU 100MHz-cel és 16 MByte RAM. Szabad hely-igénye: 60-90 MByte. Újdonságai: teljesen új, szebb és kényelmesebb felhasználói felület, „‘buborékhelp”-ek használata, az alkalmazások már 32 bitesek, hosszú fájlnevek (max. 255 karakter) támogatása, Plug and Play (csatlakoztasd és használd) technológia, régi DOS-os programok támogatása, megjelent a Lomtár és rendszeressé vált a jobb egérgomb használata. Mivel teljes egészében 32 bites, ezért stabilabbnak ígérkezett, mint a jogelőd Windows 3.xx. A Plug and Play lényege az, hogy működés közben felismerje a rácsatlakoztatott eszközöket, így megkönnyíti az egyes eszközök felhasználását. A biztonságosabb működés érdekében az egyes alkalmazások függetlenek egymástól, ráadásul az erőforrásaikat is maga az operációs rendszer osztja be. Hiba esetén a Windows a hibás alkalmazást leállítja, de ez így nem rántja magával a teljes gépet. Ez volt az utolsó Microsoft op.rendszer, ami még floppy-kon is megjelent (10 db alaposan telepakolt lemez).

A Start gomb megjelent, az alkalmazások megjelennek a Tálcán. Megjelenik a Sajátgép, mint a klasszikus HDD(-k) feletti legfelső szint. Megjelenik a Hálózatok ikon, valamint a Lomtár, ami immár nem jelent végleges törlést. Megjelennek a hosszú fájlnevek: a korábbi 8+3 karakter helyett 255 karakter lehet a teljes hossz. Az Internet Explorer (Kódnév: Nashville) előretelepítve, illetve integrálva beleépül az operációs rendszerbe, így a korábbi piacvezető böngészőt, a Netscape-et gyakorlatilag kiszorította a piacról. Ez trösztellenes perek sorát hozta – melyek sorra eredménytelenek lettek. Kikapcsoláskor az akkori szokás szerint meg kellett várni, amíg a rendszer maga kéri az áramtalanítást.

A gyakorlat egészen mást hozott: a rendszer bár tényleg könnyebben használható és sokan rászoktak a számítógépre, de sajnos mindennaposak a teljes rendszerösszeomlások. A P&P az eredeti jelentése helyett új jelentést kapott: Plug & Pray (csatlakoztasd és imádkozz). Sok régi hardware egyszerűen nem volt használható. Rengeteg programot az alapjaitól kellett újraírni. Megjelentek a minden eddiginél alattomosabb és gyorsabb vírusok: ha valaki nem töltötte le időben a következő javítófoltot (patch-et), akkor a gép gyorsan vírusos lett. Utolsó lépésként a gép időnként végtelennek tűnő idő alatt sem volt hajlandó az áramtalanító üzenetet kiadni, így a türelmetlenebb felhasználók önkényesen idő előtt kikapcsolták a gépüket, aminek persze számtalanszor hibás boot-olás lett az eredménye.

Az otthoni felhasználók a szokásos javításokon kívül igényeltek kicsivel több játéktámogatást, illetve eszközt a szórakoztatáshoz: ez volt a kiegészítésként forgalomba hozott (Microsoft) Windows 95 Plus! (Kódneve: Frosting) A kisebb-nagyobb javításokat időnként összefoglalták csomagokba, így jelent meg sorra az ORS-1, illetve az OSR-2. (utóbbi kódneve: Detroit). Végül is 5 különböző verzió jelent meg:

• Windows 95 – az eredeti kiadás (4.00.950) – 1995 – IE nélkül. (Az IE 1.0 először a Microsoft Plus!-ban volt megtalálható!)

• Windows 95 A – benne az OSR1 összes állománya (4.00.950a) – 1995. december 31. – benne az Internet Explorer 2.0

• Windows 95 B – OSR2 utáni kisebb javításokkal együtt, telepített Internet Explorer 3.0-val és teljes FAT32-es támogatással (4.00.1111) – 1996

• Windows 95 B USB – (OSR 2.1) alapvető USB-támogatással (4.03.1212) – 1996

• Windows 95 C – (OSR 2.5) az összes eddigi fejlesztés mellett Internet Explorer 4.0-val. Ez volt a Windows 95 utolsó verziója (4.03.1214) – 1997

Képek forrása: http://www.digibarn.com/ , illetve saját gépről való gyűjtés…

A szerves folytatás: Windows ’98 Aztán 1998. június 25-én megjelent a legfontosabb javításokat egyszerre tartalmazó és sokkal több hardware-elemet felismerő Windows ’98. (eredeti verziószáma: 4.10.1998 – kódneve: Memphis) Ez az operációs rendszer követte elődje legjobb hagyományait és igen sok játék-támogató eszközt építettek bele, melynek hatására hamarosan a legkedveltebb otthoni operációs rendszer lett. Minimális hardware-követelménye: 486DX2-es CPU 66 MHz-cel, 16 MByte RAM, 200 MByte szabad hely a HDD-n és VGA monitor. Az élvezhető sebességű futáshoz persze szükséges Pentium/266 CPU és 32 MByte RAM. Újdonságok: USB és DVD-támogatás, AGP-s videókártyák támogatása, a 2 Gbyte-nál nagyobb HDD-s partíciók használata FAT32 alatt, hardware-profilok választhatósága, DirectX-támogatás, fejlett energiagazdálkodás, FAT32-es HDD-formátum, Euró-karakter támogatása („€” = CTRL + ALT + U, vagy AltGr + U), … Érdekességként megjelent a több monitor támogatása, illetve az immáron Active Desktop-ként teljesen a rendszerbe integrált Internet Explorer (4.0). Ez volt az első operációs rendszer, ami kihasználta a vadonatúj technológiát, a Windows Driver Modell-t (WDM). Ezt sajnos nem igazán reklámozták be a piacra dobáskor, így a legtöbb hardware-es továbbra is fejlesztett drivereket az öreg szabványra, a VxD-re. A WDM szabvány éveken keresztül kicsit „mostohagyerek” volt, mert nem lelt teljes támogatásra sem a Windows 2000, sem a Windows XP korában, ráadásként ezen rendszerek nem voltak (lefelé) kompatibilisek a az öregebb VxD szabvánnyal. Lassacskán, kb. egy évtized alatt lett csak teljes a WDM-támogatása. Csak érdekességképpen: azon hardware-fejlesztők, akik eredetileg nem támogatták a WDM-et a Windows 98 korában, immáron teljesen kompatibilis WDM-drivereket írnak. Telepítéskor a rendszer elég „nyafogós” volt, mivel a megfelelő teljes installációhoz min. 500 Mbyte üres hely kellett a HDD-n. A Windows 95-ből (FAT16-os) történő frissítéses telepítéskor 140-400 MB kellett (átlagosan: 205). Új telepítéskor FAT32-n 190-305 Mbyte (átlagosan: 210). A Windows 98 mindkét verziójánál komoly hibák léptek fel a 32 Gbyte feletti HDD-ken történő telepítéskor, mivel ezeket egyszerűen nem támogatta az igen gyakran használt Phoenix BIOS. Például ezt a hiányosságot is egy gyors szoftverfrissítéssel kellett megoldani. Szintén hibák keletkeztek a 137 Gbyte feletti HDD-k kezelésekor, mivel hiányzott a rendszerszintű 48 bites LBS-támogatás. Ezt a hiányosságot csak külső fejlesztők tudták megoldani megfelelő sebességgel. Rendszereszközök: Scandisk: egy igen fontos rendszereszköz. DOS és GUI (grafikus)-verziót is tartalmaz. A fájlrendszer és az állományok integritását védi. Disk Defragmenter: (töredezettségmentesítő) A sok használattól össze-vissza rendezgetett HDD-k állományait fésüli (és rendezi) át a gyorsabb használat érdekében. Megfelelő használatával a mindennapi munkára használt lemezeken is komoly gyorsulást lehet elérni. Scanreg: A regisztrációs adatbázist kutatja/fésüli át, illetve az egyes alkalmazásokat és az általuk használt fájlkiterjesztéseket, illetve állományokat tárolja. Használata meglehetősen bonyolult, mivel a nem megfelelő szakértelemmel való „babrálás” gyakran az egész gépet magával rántja és a felhasználót egy újratelepítésre kényszeríti. Msconfig: A rendszerprogramok, illetve a rendszer beindulásával automatikusan induló alkalmazásokat lehet vele adminisztrálni. Megfelelő alkalmazásával a rendszer indulási idejét lehet drasztikusan csökkenteni. Regedit: a regisztrációs adatbázis kézi szerkesztése. Képek forrása: http://www.digibarn.com/ , illetve saját gépről való gyűjtés… Bár a Microsoft elnöke, Bill Gates kijelentette, hogy ezzel vége a kifejezetten otthoni felhasználóknak szánt rendszereknek, de ettől függetlenül 1999. május 5-én megjelent a Windows 98 SE (Second Edition = Második kiadás) Verziószáma: 4.10.2222A. Beépített Internet Explorer: 5.0, valamint MS DirectX API 6.1-es, amely a rendszer multimédiás képességeit volt hivatott növelni. Ez csak némi felületi simítást hozott és nem sokkal jelentett többet az addigi javítófoltokkal megerősített eredeti Windows 98-nál, de mégis inkább önálló termékként adták ki. A Microsoft eredetileg 2004. január 16-ig támogatta a Windows 98-at, azonban nem számoltak az operációs rendszer szokatlanul nagy sikerével. A Google felmérése 2003. október-novemberi felmérése szerint az oldalletöltések 27%-a még mindig Windows ’98-cal történt. (URL: http://www.google.com/press/zeitgeist/zeitgeist-nov03.html) Éppen ezért a cég kitolta a rendszertámogatás határidejét egészen 2006. július 11-ig. Érdekes, hogy a sikertelen Windows ME-t szintén eddig támogatták. Erre az időre már 2,7%-ra esett a rendszer használata. (URL: http://marketshare.hitslink.com/report.aspx?qprid=10&qpmr=24&qpdt=1&qpct=3&qptimeframe=M&qpsp=90)

Windows ME: a kudarc

A 98 utáni lépést a Microsoft egyszerűen eltévesztette. Piacra bocsájtás: 2000. szeptember 14. Eredeti kódneve: Millenium, illetve Georgia, de az angol rövidítés: ME, azaz nekem. A piacra dobás után a cég USA-szerte erőteljes kampányba kezdett az újabb operációs rendszere érdekében. A kampány jelszava: Meet Me Tour (Találkozz velem – túra). A cél egyértelmű: A Windows Me népszerűsítése az USA 25 nagyobb városában. Legfontosabb újításai: Internet Explorer 5.5, Windows Media Player 7 és a vadonatúj Windows Movie Maker, melynek segítségével a felhasználók alapvető videószerkesztési és vágási műveleteket tudnak elvégezni. A cég frissítette a grafikus felhasználói felületet, valamint használhatóbbá tette a Windows Explorert (böngészőt). Igazság szerint az IE 5.5 és a Media Player egyaránt ingyenesen letölthető volt a cég weblapjáról.

A minimális rendszerkövetelmények: Pentium 150 MHz CPU, 320 MB hely a HDD-n, 321 Mbyte RAM. Ajánlott rendszerkövetelmények: Pentium II 300 MHz CPU, min. 2 Gbyte hely a HDD-n, és min. 94 Mbyte RAM.

Újításként megjelent a rendszer-visszaállítás (System Restore) , amely a regisztrációs adatbázis alapján többnyire sikeresen ment. Újra megpróbálkoztak a rendszerfájlok védelmével, amivel először a Windows 98-nál próbálkoztak, de akkor nem sikerült hatékonyan megvalósítani. Ezúttal jobb lett a megoldás, mivel immáron korlátozták a DOS-os funkciókhoz való hozzáférést, bár gyakorlati tapasztalataim szerint igen gyakran elő kellett venni az eredeti telepítő CD-t. Komoly hibái többek között:

• Nem teljesen kompatibilis driverek rengeteg feleslegesnek látszó fájlt tettek fel a Windows /inf könyvtárba, ezzel gyakorlatilag kezelhetetlenné tették a registry gyors kezelését.

• Sok felhasználót kifejezetten hátráltatott a korlátozott DOS-hozzáférés

• Pár kiegészítő program telepítése után a töredezettségmentesítés kínosan lelassult.

• Az agyonreklámozott Windows Movie Maker túl keveset tudott.

• A piacvezetőnek szánt MS Media Player igen sokszor egyszerűen lefagyott, gyakrabban akadályozta a munkát, mint segítette.

Ami viszont hasznosnak bizonyult: egyes könyvtárakba belépve megjelentek az előnézet-képek (preview), az otthoni hálózat varázslója, a továbbfejlesztett Plug & Play, valamint a digitális kamerák/szkennerek kezelése. Végezetül azt is szeretném kiemelni, hogy itt voltak utoljára könnyen hozzáférhetők a konfigurációs eszközök, ami sokakat – köztük engem is – nagy megelégedettséggel töltött el. (Ez sajnos a biztonság jegyében jócskán megnehezült, illetve eltűnt.)

	Képek forrása: http://www.digibarn.com/

A Microsoft a kudarcot látva a terméket elég röviden támogatta, mindössze 2006. július 11-ig.

A Windows NT megjelenésével két fő ágra bomlott a Windows termékek fejlesztése. Egyrészt fejlesztették az üzleti szféra által kedvelt, stabil Windows NT-vonulatot (3.1, 3.5, 3.51, 4.0, 2000), másrészt az otthoni felhasználóknak szánt Win ’95/98/ME-szériát. A két termékvonal egyesítése csak a Windows XP-ben történt meg.

Windows XP: az élmény

Az előző verzió, a Windows Me kudarc volt, így a Microsoft döntő lépére határozta el magát: egyesíti a megfelelő multimédia- és játéktámogatással rendelkező Win 95/98/Me-vonulatot, valamint a stabilnak bizonyuló NT/2000-verziót. Maga a név az ME után újra egy kis angol szójáték, mivel az eXPerience (élmény) szót jelenti. (Verziószám: 5.1) A Windows XP (Kódneve: Whistler) tényleges célja egy sokrétű, rengeteg helyre kiválóan alkalmazható operációs rendszer létrehozása, ami a felhasználók széles tömegének tud munkájához, illetve szórakozásához megfelelő hátteret biztosítani. Az új operációs rendszert először 2001. október 25-én dobták piacra. Sikerére jellemző, hogy 2006 januárjában több, mint 400 millió példányban használták – az IDC nemzetközi elemzőcég felmérése szerint. (URL: http://www.itworld.com/Comp/4063/060118xpsp3/pfindex.html) Amúgy a legendás háttérképet a National Geographic egyik fotósa készítette – állítólag 3 millió dollár körüli összegért.

Ez vezette fel az USÁ-ban 2006. november 8-án, míg nemzetközileg 2007. január 30-án piacra dobott Windows Vistát. Az utóbbi termék sikertelenségére jellemző, hogy igen sokan ragaszkodnak a lefelé frissítéshez („downgrade”), azaz Vistáról visszaváltanak XP-re.

Alapvetően két verziója létezik: az otthoni felhasználók számára kifejlesztett Windows XP Home Edition (otthoni kiadás), illetve az üzleti felhasználóknak szánt Windows XP Professional. Ez utóbbi termék alapértelmezésben is már tartalmazza a Windows Server domain-ek, valamint a többprocesszoros üzemmód támogatását – ezt már a komoly üzleti felhasználók, illetve nagyobb cégek/vállalatok is jól használhatták.

További verziók: a Windows XP Media Center Edition (Kódnevek: Freestyle, Symphony, illetve Harmony) további lehetőségeket tartalmazott a különböző televíziós adások vételéhez, komolyabb DVD- és zenehallgatási támogatás. Eredeti kiadás: 2002. november. További megjelenések: 2003, 2004, illetve 2005. A Windows Tablet PC Edition a kisméretű, döntően érintőképernyős rendszerek támogatására jött létre, igen minimális hardware-követelményekkel (2005-ös megjelenés). Két különböző 64 bites megjelenés létezik: a Windows XP 64-bit Edition (Kódneve: Sundown) az Itanium (IA-64) CPU-s támogatással rendelkezik, míg a Windows XP Professional x64 Edition (2005. április 25-től) az x86-64 CPU-kat támogatja, köztük az AMD 64 bites megoldásait is. A Windows XP Starter Edition a fejlődő országok számítógépekkel éppen csak ismerkedő lakosainak lett kifejlesztve. Ezen országok: Thaiföld, Törökország, Malajzia, Indonézia, Oroszország, India, Kolumbia, Brazília, Argentína, Peru, Bolívia, Chile, Mexikó, Uruguay és Venezuela. Ez egy igen egyszerűen használható, kis hardware-igényű – erősen a Windows XP Home-hoz hasonlító kiadás. Különbség annyi, hogy itt egyszerre maximum 3 program használható és sok egyéb lehetőség alapértelmezésben le van tiltva. Minden egyes országban a helyi kiadás sok speciális elemet tartalmaz, például számos helyi ihletésű hátteret és sok egyéb lehetőséget az angolul nem beszélő felhasználók számára. A Windows XP Embedded Edition (Kódneve: Mantis) a más gépekbe beépített rendszerekhez ajánlott, például automata pénztárgépek, játékautomaták, ipari robotok, időmérők, parkolóautomaták, fizetős telefonok, stb.

2004 márciusában az Európai Unió Bizottsága 497 millió €-ra bírságolta meg a Microsoft-ot és arra kötelezte, hogy kiadjon egy Windows Media Player nélküli verziót is. Az indoklásban a Bizottság szerint a cég közel monopólium-helyzetben foglal el a PC-k operációs rendszereinek piacán és túl nagy előnyt szerzett a csoportos szerverek, valamint a médialejátszók piacán. 2004-es, valamint 2005-ös sikertelen fellebbezések után a cég megállapodást kötött a Bizottsággal, így született meg a Windows XP Edition N. Ebből hiányzik a Windows Media Player, helyette a felhasználók önállóan telepíthetik a saját médialejátszójukat. Mivel ez a speciális kiadás ugyanolyan áron került a boltokba, mint az eredeti verzió, ezért a nagyobb gyártók (Dell, Hewlett-Packard, Fujistu-Siemens és a Lenovo) nem támogatták a speciális verziót. Később a Dell mégis piacra dobott egy kisebb szériát az N-szériából, de ez közel sem volt egy sikerszéria… (URL: http://seattlepi.nwsource.com/business/205093_msftfolo24.html )

2005. decemberben a Koreai Kereskedelmi Bizottság a Microsoft-ot kötelezte egy olyan speciális Windows XP és Windows Server 2003 kiadásra is, amely nem tartalmazza sem a Windows Media Playert, sem a Windows Messengert. Az EU döntéséhez hasonlóan a Microsoft túlzott dominanciáján alapul a döntés. Az előző döntéssel ellentétben a Microsoft-ot arra kötelezték, hogy a dél-koreai piacról vonja vissza a teljes verziót, így jött létre ezen piacra szánt „K” és „KN” verzió a Home és a Professional kiadás alapján még 2006. augusztusában.

A Windows XP sikerének egyik tagadhatatlan mérföldköve az volt, hogy számos nyelvre gyorsan lefordították. Újdonságok:

• Gyorsabb indulás és hibernációs eljárás.

• Az újabb kiadású drivert az operációs rendszer képes elutasítani és helyette visszaállítani a régi verziót, ha az új verzió nem kompatibilis, illetve nem megbízható.

• Egy új, felhasználóbarát felület, személyre szóló – önálló asztali témák fejlesztési lehetőségével.

• Újratervezett, szebb ablakok és kezelhetőbb beépített programok.

• Gyors felhasználóváltás, amely lehetővé teszi az éppen használt állományok gyors mentését, illetve további felhasználók számára is megengedi a belépést – mindezt információváltás nélkül.

• Az LCD és hasonlóan jó monitorok számára jobban látható és szebben olvasható ClearType betűtípusokat fejlesztettek ki.

• A Távoli Asztal lehetővé teszi, hogy a felhasználók egy másik munkahelyről is belépjenek a saját felhasználói felületükre, akár az interneten keresztül is. Ott teljes jogú felhasználóként hozzáférhetnek az alkalmazásokhoz és a fájlokhoz.

• A legtöbb DSL-modem és a vezetékmentes hálózatok rendszerszintű támogatása, beleértve a FireWire és a BlueTooth kapcsolatokat is.

A jobb terméktámogatás érdekében a gyártóknak felajánlották, hogy a megfelelő termékeikre rátehetik a „Windows XP-hez tervezve” logót.

Minimális rendszerkövetelmények: 233 MHZ CPU, 64 Mbyte RAM. Ajánlott rendszerkövetelmények: 300 MHz CPU, 128 Mbyte vagy több RAM. (Megjegyzés: látott már valaki ilyen kicsi vason működő XP-t?!) További követelmények: Super VGA (min. 800*600 felbontással), 1,5 Gbyte vagy nagyobb hely a HDD-n.

A kisebb-nagyobb javító foltok mellett sorra láttak napvilágot az ingyenes javítócsomagok (Service Pack):

Az XP SP1 2002. szeptember 9-én jött ki. Számos biztonsági javítás mellett felajánlotta a .NET keretcsomag telepítését, a Tablet PC-khez hasonló eszközöket támogatta és telepítette az új Windows Messenger 4.7-es verziót. Az egyik legfontosabb újítása az USB 2.0 támogatása volt. A felhasználók egyénre szabhatják pl. a böngészőjüket, az üzenetküldőjüket, stb. Bevezették a Microsoft Java Virtual Machine-t, de ez nem nyerte el a gyártók tetszését. Szintén bevezetésre került az „IPv6” protokoll is. 2003. február 3-án kiadásra került egy közbülső, SP1a nevű csomag is, ami lényegében csak letörölte a Microsoft (sikertelen) Java motorját és helyette a a Sun Microsystem (sikeres) termékét installálta. Érdekes, hogy a döcögősen induló XP-eladásokat igazából az SP1 lendítette fel.

Az XP SP2-t (kódneve: Springboard) 2004. augusztus 6-án adták ki. Az előző csomaggal ellentétben ez számos komoly újítást tartalmazott: továbbfejlesztett tűzfal, feljavított Wi-Fi támogatás, felbukkanó ablakok blokkolása az Internet Explorer 6-ban, valamint Bluetooth támogatás. Az induló logóból eltűnt a Professional, Home, illetve Embedded felirat, valamint a felületet is kicsit áttervezték. Megjelent a Windows XP Biztonsági Központ, amely az egész rendszer felett átvette az uralmat. Megjelent a vírusirtó állapot-megfigyelő, a feljavított Windows Update, valamint egyes nem-MS termékek is már alkalmasak voltak a Biztonsági Központon keresztüli kommunikációra. (URL: http://www.microsoft.com/windowsxp/sp2/overview.mspx) Több év távlatából visszatekintve ez volt a legsikeresebb a javítócsomagok közül!

Az XP SP3-at 2008. április 21-én adták ki és a letöltési központon keresztül 2008. május 6-ától vált letölthetővé, majd 2008. július 10 után töltődött le automatikusan. 1174 javítást tartalmazott az SP3 és valamennyi rendszeren kisebb-nagyobb javítást hajtott végre. Érdekes módon az SP3 nem tartalmazza az IE7-et.

A legtöbb bírálatot az MS a termék-aktivációs eljárása miatt kapta/kapja. A régebbi verzióknál általában elegendő volt az, hogy a megvett Windows-doboz matricáján lévő számot kellett beírni a programba. Ez általában elegendő is volt, de az XP-nél a kód beírása után a termék interneten keresztül regisztrálta magát a cég szerverén, majd csak az ott kapott kód segítségével lehetett használni a rendszert. Ez így a lopott/kalózmásolatok miatt sikeresnek tűnt, de a problémát az jelentette, ha a felhasználó jószándékúan bár, de kicserélt ezt-azt a rendszerében. Ilyen esetekben ugyanis az XP vagy elhitte, hogy ez a rendszer még a régi, vagy egy teljesen új aktiválást kért, amihez persze vadonatúj kód is kellett, ami új példány megvételét jelentette. Internet, vagy számítástechnikai ismeretek hiányában persze az egész eljárást telefonon keresztül is meg lehetett oldani, de ez egyrészt csigalassúságú volt, másrészt csak munkaidőben lehetett megoldani. Persze a megfelelően ügyes hackereknek ez sem jelentett akadályt, hiszen az eljárás bevezetése után hamarosan már le lehetett szedni olyan csalás-kódokat, melyek segítségével ez az egész hercehurca kikerülhető. A rendszer megkerülhetőségét látva az MS bevezette a Microsoft eredetiség-ellenőrző eljárást („Windows Genuine Advantage”), amely arra hivatott, hogy a hamis aktiválási kódokat elkerülje a rendszer. Ha a licensz-kulcsot nem találja eredetinek a rendszer, akkor erre figyelmeztet és felszólítja a felhasználót, hogy vegyen egy igazi, hamisítatlan példányt. Ez sajnos a Windows Update-ben is feltűnt, így az eljárást mindenki kénytelen-kelletlen elfogadni. 2008. augusztus 26 után a rendszer megváltozott: a rendszer a csalásra való figyelmeztetés után lecseréli a háttérképet egy sima, fekete képre, amit bár el lehet tüntetni, de a rendszer visszarakja 60 perccel később.

Én magam is jártam már sajnos úgy, hogy a boltban vett eredeti XP-t felrakva egy vadonatúj gépre, a rendszer hamisított példányt jelzett. Tehát a rendszerben még mindig vannak hibák!

	Képek forrása: http://www.digibarn.com/, illetve saját gyűjtés

Az operációs rendszer terméktámogatása elég érdekesen alakul(t): a sima, javító csomagok nélküli XP-t csak 2004. szeptember 30-ig támogatta a Microsoft, míg az SP1 és SP1a támogatása 2006. október 10-én fejeződött be. A legnagyobb sikert viszont az SP2 behozatala hozta, így annak támogatása a tervek szerint 2010. július 13-ig fog tartani, csaknem 6 évvel a kibocsájtása után. Az eredeti tervek szerint az MS az egész XP támogatását 2008. június 30-ig tervezte, mivel a Vistát 17 hónappal előtte bocsájtották ki, de a Vista sikertelensége miatt ezt át kellett gondolni. A Windows XP-t szokatlanul sokáig, 2014. április 8-ig támogatta a Microsoft!

Windows XP Media Center Edition
Képek forrása: http://www.digibarn.com/

A kudarc újabb lehelete: Windows Vista

A Windows Vista (eredeti verzió: 6.0; kódneve: Longhorn) operációs rendszer első tesztverziója 2005. július 22-én lett publikus, maga a fejlesztés pedig 2006. november 8-ig tartott és további három hónapon keresztül már csak kisebb javításokra került sor, illetve ekkor már a viszonteladók és egyéb gyártók számára tették elérhetővé az új op. rendszert. 2007. január 30-án került a boltok polcára világszerte, illetve lehetőség volt a Microsoft honlapjáról való letöltésre is. A Vista több, mint 5 évvel követte a közvetlen előd XP-t, ami a Windows-ok történetében a leghosszabb fejlesztési periódus volt. A magyar nyelvű verzió 2007. febr. 22-től kapható.

Amúgy az operációs rendszer neve, a Vista szó spanyol. Jelentése: távlat, látás, jelkép.

Ez a rendszer számos újdonságot hozott, illetve új lehetőségek sorát nyitotta meg:

• továbbfejlesztett grafikus felhasználói felület – erősebb videókártyák esetén 3D-s effektekkel (Windows Aero néven)

• Windows oldalsáv (Desktop Gadgets) – egy átlátszó panel a Windows asztal szélén, ahová minialkalmazásokat pakolhatunk (pl.: óra, árfolyamok, részvények, CPU- és memóriafoglaltság, stb.)

• ReadyBoost – a számítógéphez csatlakoztatott pendrive-ok memóriáját kihasználva gyorsítja a rendszert.

• SuperFetch – statisztikák készít a használt programokról, így ha egy programot adott időpontban szoktunk elindítani, akkor előre betölti azt a memóriába.

• Finomított keresési eljárás.

• Új multimédiás fejlesztési eszköztár – pl.: Windows DVD Maker.

• Windows Media Player 11 – a médialejátszó új verziója

• Windows Internet Explorer 7 – új biztonsági rendszer, füles böngésző funkció, RSS-támogatás, átgondolt nyomtatás, keresődoboz, valamint beépített nagyító. Ennek ellenére az IE7 használati aránya tovább romlik, mivel a Firefox, illetve az Opera egyre inkább előretör.

• Windows Mail az eddigi Outlook Express helyett beépített spam-szűrővel.

• Windows Naptár (Calendar) – átgondolt felületű, jól használható naptár

• Windows Fotótár (Photo Gallery) – új, látványos rendszerben lehet tárolni a fényképeket, illetve a videókat.

• Windows Defender – kémprogram kereső és eltávolító szoftver.

• Újabb játékok, pl.: 3D-s sakk, mahjongg (kínai dominó)

• Shadow Copy – automatikus másolatkészítés a használt fájlokról és mappákról

• Windows Update – a hagyományos webes alkalmazás helyett a biztonsági és rendszerfrissítések immár a Vezérlőpultból érhetőek el. Ugyanitt frissülnek a Defender és a Mail programok is.

• Beszédfelismerés számos nyelven, pl.: brit és amerikai angol, spanyol, francia, német, kínai, japán – sajnos magyarul nem!

• Újjágondolt hálózati, hang, nyomtatási és képernyő-kezelési alrendszer.

A Vista az otthoni gépek közötti hálózati kommunikációt is megújította (P2P alapon), valamint nagyságrendileg egyszerűsítette a fájlmegosztást és a digitális eszközök használatát; tartalmazza a .NET keretrendszer 3.0-ás verzióját, amely a külső szoftverfejlesztők munkáját könnyíti meg a Windows rendszereiben. Habár a Microsoft elsődleges célja az volt, hogy a Vista segítségével megnövelje a Windows megbízhatóságát, de ez sajnos a mindennapokban csak korlátozottan sikerült. Elemzők és professzionális felhasználók sora szerint túl sok a biztonsági folt, ahol a rendszert trójai, túlcsordulásos és egyéb károkozók megtámadhatják. Ráadásul a teljes rendszerhez igen erős, ezért nagyon drága hardware kell, amit a felhasználók nem szívesen fizetnek ki. További probléma a rendszer mérhetetlen memória-illetve HDD-igénye, holott a legtöbb felhasználó egyértelmű kérése a rendszer egyszerűsítése és gyorsítása volt.

Verziók:

• Windows Vista Starter Edition: árérzékeny piacok számára kínált verzió.

• Windows Vista Home Basic: kispénzű fogyasztók számára ajánlott megoldás, Aero felület nélkül.

• Windows Vista Home Premium: okosított szórakoztató központ, pl.: HDTV-támogatás, DVD-szerkesztés, fényképkezelés, játékok és mobil eszközök támogatása.

• Windows Vista Business: üzleti felhasználók számára ajánlott „butított” kiadás. Többprocesszoros rendszerek támogatása, beépített fax, távoli asztal-használat, …

• Windows Vista Enterprise: További üzleti eszközök, például: többnyelvű felhasználói felületek, teljes meghajtó-titkosítás, Unix-hálózatok támogatása, …

• Windows Vista Ultimate: az otthoni és a vállalati verzió egysége – komoly játéktámogatás nagy megbízhatóságú háttérrel.

Valamennyi verzió (a Starter Edition kivételével) egyaránt támogatja mind a 32-bites (x86), mind a 64-bites (x64) technológiát. Az Európai Unió országaiban kaphatóak a Home Basic N és a Business N verziók is, amelyekből a Microsoft elleni anti-tröszt eljárás miatt kimaradt a Windows Media Player. Hasonló a helyzet Dél-Koreában is.

Rendszerkövetelmények:

CPU: 800 Mhz minimum, de 1 GHz ajánlott. Memória: 512 Mbyte / 1 Gbyte. Grafikus kártya: Directx 9.0 minimum. HDD minimum: 20 Gbyte, de ajánlott a 40 Gbyte; ráadásként még mindenképpen kér 20 Gbyte üres helyet. DVD-ROM kötelező, mivel a telepítő már nem jelent meg CD-n. (URL: http://www.microsoft.com/technet/windowsvista/evaluate/hardware/vistarpc.mspx)

Ez a Microsoft véleménye. Gyakorlati tapasztalatom azt mondja, hogy minimum 3 GHz CPU, javasolt a több-magos. Memória min. 2 Gbyte, grafikus kártya min. 1 Gbyte memóriával és 1920*1200-as felbontással. HDD. Minimum 100 Gbyte hellyel. Ekkor valószínűleg hajlandó a rendszer szóba állni a vassal és várhatóan normálisan működik is rajta…

Az első javítócsomag előtt nem sok Vista fogyott, de ez már ismerős volt az XP-nél is. 2008. február 4-én, a megjelenés után ez már megváltozott. Újítások: javított exFAT rendszer, 802.11n vezetékmentes kapcsolati támogatás, IPv6 támogatás VPN-nen keresztül. Komolyabb fejlesztésen esett keresztül az asztali kereső is, mivel megjelent a Google Desktop Search és a panaszaik mellett azonnal igen erős konkurencia lett.

A 2. Service Pack 2009. április 28-án jelent meg, melyben számos biztonsági és stabilitási frissítés mellett komolyabb újítások is megjelentek. Teljes meglepetésre ezek között nem szerepelt a IE8-as verziója. Amik újultak: Windows Search 4.0, javított BlueTooth 2.1 támogatás, Blu-ray lemezek írásának támogatása, aktív Wi-Fi kapcsolatok helyreállításának fejlesztése, javított audió- és videótámogatás.

A Vista alapvető támogatása 2012.ápr.10-én véget ért, de a bővített támogatás tervezett vége: 2017.ápr.11-e.

	Képek forrása: http://www.digibarn.com/, illetve saját gépről való gyűjtés.

A következő generáció: Windows 7

A Vista gyenge teljesítménye után a Microsoft egy erős, stabil és nem hardware-gyilkos operációs rendszerrel rukkolt ki. Ezt a verziót a cég 2007-ben kezdte el tervezni, tehát még a Vista kibocsájtása előtt. Előző kódnevek: Blackcomb, illetve Vienna. Végleges verzió: 6.1. A kiskereskedelmi terjesztés dátuma: 2009. október 22. Elődjével ellentétben ezt a verziót nem forradalmi újításnak szánták, hanem csak a Vista továbbfejlesztésének. A legfontosabb újdonság: a rendszer kisebb, szolidabb, tömörebb és legfőképpen stabilabb lett – mindezt úgy, hogy a gyorsasághoz nem kell erőmű a gépházba!

Újdonságok:

• Gyorsabb bekapcsolási idő (jobb boot-rendszerrel), gyorsabb keresés és fejlettebb tárolási rendszer.

• Az újjátervezett Tálcán a régi kis gombocskák helyett új ikongombok foglalnak helyet, De immáron nem csak az éppen futó alkalmazásoknak van ott hely, hanem ide lehet rakni a kedvenc, gyakran használt programokat is.

• A telepítés immáron könnyen megoldható PenDrive-ról is a hagyományos DVD helyett. Egyre nagyobb támogatást és főleg szerepet kap a 64 bites rendszerek támogatás is!

• Eltűnt a gyorsindítás eszköztár, az értesítési terület pedig módosult, így a régi (elrejtett) ikonok egy kis nyílra kattintva voltak elérhetők. Megjelent egy Asztalmutató ikon is, melyre kattintva az összes nyitott program-elem áttetszővé válik és így egyből lehet használni az asztal elemeit.

• Ésszerűsített, egyszerűbb és legfőképpen gyorsabb felhasználói felület, így a mindennapi feladatok lényegesen felgyorsultak. Egy új „multi-touch” technológia segítségével a felhasználó akár több ujjal is navigálhatott a PC-je vagy hordozható platformja érintőképernyőjén.

• Könnyebbé vált az otthoni kis hálózatra (Home Group) kapcsolt gépek közötti kommunikáció, mivel a mentés helyétől függetlenül bárhol el lehetett érni a kívánt zenét, fotót vagy videót, esetleg fájlt. A PC-re csatlakoztatott eszközöket egységes és könnyen navigálható felületen (Device Stage) lehetett elérni.

• A Windows 7 az otthoni hálózaton belüli gépek számára leegyszerűsítette a zenék, fotók, videók továbbítását A Windows Media Playert is magába foglaló Windows Media Center sokféle formátumhoz adott kodek-támogatást, így használata is szélesebb körű, mint az előző verziókban.

• Érintés-, beszéd- és kézírás-felismerés, virtuális merevlemezek könnyebb kezelése, a többmagos CPU-k támogatása, újragondolt számológép; valamint seregnyi újítás a Vezérlőpultban.

• Seregnyi kisebb-nagyobb alkalmazás viszont eltávolításra került: Windows Fotótár, Windows Movie Maker, Windows Mail (továbbra is elérhetőek a Windows Live honlapon át); Windows Media Player Eszköztár, Windows Meeting Space, Microsoft Agent 2.0, Windows Oldalsáv (helyette beleépültek a Windows Explorerbe), Windows Naptár.

Rendszerkövetelmények:

Legalább 1 GHz-es CPU (1 maggal), 1 Gbyte memória, DirectX 9-es támogatású videókártya, 16 Gbyte üres hely a HDD-n. Tapasztalataim szerint ez nagyjából elég is! A Microsoft ezúttal egy tényleg kis vason is megfelelően működő op. rendszert hozott össze. (URL: http://windows.microsoft.com/hu-HU/windows7/products/system-requirements)

Verziók:

Verzió:	Memórialimit
	32 biten:	64 biten:
Windows 7 Ultimate	4 GB	192 GB
Windows 7 Enterprise	4 GB	192 GB
Windows 7 Professional	4 GB	192 GB
Windows 7 Home Premium	4 GB	16 GB
Windows 7 Home Basic	4 GB	8 GB
Windows 7 Starter	2 GB	–

A fenti táblázat mutatja, hogy a különböző Windows 7 verzióknál más maximális memóriamennyiség került támogatásra. A Windows 7 korlátozza a támogatott logikai processzorok számát is, így a 32 bites rendszereken legfeljebb 32 processzort támogat, míg a 64 bites rendszereken max. 256-ot. A maximálisan támogatott fizikai processzorok száma: 2 (Professional, Enterprise és Ultimate rendszereken); illetve 1 (a másik három rendszeren).

Bár az első javítócsomagot már 2010. márc. 18-án bejelentették, de végleges megjelenésére csak 2011. február 23-án került sor. A megszokott hatalmas szervizcsomagokkal szemben ez egy aránylag kis méretű, főleg biztonsági és hibajavításokat tartalmazó egyveleg volt. Az újdonságokat leginkább a szerveroldal tartalmazta; ugyanis itt a megszokott biztonsági frissítések mellett a Távoli Asztalhoz érkezett egy csomag újítás és a RemoteFX támogatás került be a szerverbe. (Ennek lényege, hogy pl. az erőforrás-igényes feladatokat az izmos szerver végezte el, míg a sima megjelenítést már a kis kliensekre bízta.)

A Windows 7 már 2010. január végén hazánkban népszerűségében leelőzte elődjét, a Vistát.A 7-es megjelenése után gyorsan népszerű lett. Ráadásul ezt a sikert tovább növelte közvetlen utódja, a Windows 8-as sikertelensége. Itt újra megismétlődött a Vistáról XP-re már megtörtént visszafelé frissítés, azaz a felhasználók sokáig inkább a már ismert és kiforrott 7-est kérték a gépükre a hasznavehetetlen és túl sok ismeretlen funkciót tartalmazó 8-as helyett.

Az alapvető támogatás tervezett vége: 2015.jan.12-e, de a bővített támogatás tervezett vége: 2020.jan.14-e.

A cég 2014.okt.31-én végleg visszavonta a boltok polcáról a Windows 7 Home verziót, valamint a Windows 8-at. Ezentúl előre telepített verzióként (OEM) sem lehet kérni a régebbi operációs rendszereket.

Képek forrása: http://en.wikipedia.org/wiki/Windows_7 , valamint saját gyűjtés.

A következő verzió a Windows 8. Kibocsájtási ideje: 2012. október 26., azaz nagyjából három évvel a nagy sikert aratott Windows 7 után. 37 nyelven lehetett hozzáférni. Kódneve. Chidori. Az új kezelőfelület neve: Metro, de sajnos eltűnt a sokak által megszeretett Start menü. Bár már a megjelenés előtt számos ingyenes alkalmazással elővarázsolható a régi Start menü.

A rendszer lényege – amit eddig lehet látni: lesz táblagépekre szánt Windows RT verzió, de a kibocsájtás napján indult (az USÁ-ban) egy frissítési akció, ‘melynek keretében 40 dollárért lehet upgradelni Windows XP-ről, Vistáról, illetve 7-ről a legfrissebb 8-ra. Ez a verzió csak előretelepítetten létezett, mivel nem lehetett külön kapni. Ráadásul ez az MS rendszereiből az egyetlen, ami az Office 2013 béta-verziójával kerül telepítésre. A vásárlók a teljes verziót frissítésként kapták meg.

A Windows 8 legalább 1 gigahertzes processzort igényelt, és amíg 32 bites változat megelégedett 1 gigabájt RAM-mal és 16 gigabájt tárterülettel, addig a 64 bites már 2 gigabájt RAM-ot és 20 gigás partíciót követelt. A videokártyának pedig támogatnia kellett a DirectX 9-et, WDDM driverrel. Az elméleti minimummal szemben a gyakorlatban azért javasolt minimum két magos CPU, 2 (de inkább 4) Gbyte memória és 1024×768-as min. képfelbontás.

Ráadásként a Microsoft 25 év után lecserélte a logóját.

Verziók:

Windows RT: főként tabletekre és okostelefonokra.
Windows 8: általános asztali gépekre és laptopokra. 32 és 64 bites verzió is létezik.
Windows 8 Pro: Főleg vállalati felhasználóknak – általános asztali gépekre és laptopokra. Központi adminisztrációval, fejlett titkosítási lehetőségekkel és a (furcsa módon) csak ide letölthető Windows Media Center multimédiás lejátszóval. 32 és 64 bites verzió is létezik.

Telepítéskor érdemes volt arra is figyelemmel lenni, hogy elméletileg minden Windows 7-en elfutó program azonnal ment Windows 8-on is, de ezt a gyakorlatban azért elősegítették a legfontosabb programokhoz kiadott frissítések. Általános szabály, hogy a régebbi Windows-ok alatt futó alkalmazásokat már manuálisan kellett újratelepíteni. Persze itt is célszerű a telepítést teljesen üres, tiszta gépen megoldani. Még egy gondolat: a telepítéshez immáron erősen javasolt volt az internet kapcsolat, mivel a rendszer automatikusan létrehozott egy Microsoft-fiókot (persze lehet a régit is használni), így a rendszer belépési jelszava ezen fiók jelszava lett. Ez a posta megnézésekor előnyös is lehet, de nekem nem tetszik az, hogy a rendszer ilyen szinten függ az internettől és a redmond-i cégtől.

A rendszer első használatakor feltűnt, hogy minden személyre alakítható és kéznél van, viszont hiányzik a megszokott bezáró gomb (jobb felső kis „x”). Továbbá meg kell szokni, hogy egyes sarkokba húzva lehet több szolgáltatást elérni. Ez hordozható gépeken előnyös, ám asztali gépeken eleinte sok bosszankodást okozhat!

Még a kiadás előtt kapott a rendszer egy „utolsó utáni” frissítést, így a Microsoft jelezte, hogy a Windows 8-at nem egy állandó és kőbe vésett rendszernek képzeli, hanem valami állandóan változónak, mint az egyre divatosabb okostelefonok és tabletek. A Metro felületbe beépített szoftverbolt csempéje folyamatosan jelzi, hogy mennyi frissítés elérhető el. Itt ráadásul ellenőrzött, fizetős és ingyenes programok tömkelege érhető el. Ha a rendszernek megadjuk a Microsoft-hozzáférésünk adatait, akkor képes elmenteni a legfontosabb beállításokat és jelszavakat. Eleinte még kérdés volt, hogy ez minden programból korrektül működik-e? Frissült a Microsoft sztárolt keresője, a Bing, ahol immár több helyi tartalom jelent meg. 2014. őszén például már jól látszott, hogy a Bing videókeresője több és sokkal relevánsabb találatot adott ki a Google hasonló termékéhez képest. A SkyDrive is kapott egy keresőt, valamint pár hasznos funkciót. A levelezőben végre összefűzhetők voltak az egy szálba kapcsolódó üzenetek (lásd: Gmail). A térképben megjelent a madártávlati nézet, valamint 3000 épület belső alaprajza szerint is lehetett navigálni, de vezetés közben is kaphattunk tippeket (főleg okostelefonokra). Továbbá szinte minden elem frissült, így a játékok, a zenehallgatás, a videó, az időjárás, a hírszolgáltatás, stb.

Árak a kiadás napján hazánkban:
– Alapváltozat előre telepített (OEM) verzióban: 35 ezer Ft.
– Pro OEM verzió: 52 ezer Ft.
– Legális Windows 7/Vista/XP tulajdonosoknak a www.Windows8.hu oldalon történt eredetiség vizsgálata után: 9 ezer Ft (letölthető). DVD-s verzió: 18 ezer Ft.
– Friss (2012. jún. 2 után vásárolt) tabletes géppel rendelkezőknek: 4,5 ezer Ft.
Az alábbiakban pár Win8-as képernyőkép látható. Forrásuk: http://www.techmynd.com/windows-8-final-screenshots/

Az induló felület.

Fájlok kezelése.

A megújuló(?) Internet Explorer.

Zárolt képernyő Win8-as módra.

Win8 alkalmazások.

Win8 képernyős billentyűzet.

A Windows 8 frissítése, az eleinte Windows Blue néven emlegetett, majd Windows 8.1 néven megjelent csomag a 8-ast használók számára ingyenes. Megjelenés: 2013.okt.18-án! Ez gyakorlatilag második premierje volt az igencsak gyenge eladásokat produkáló operációs rendszernek. A rendszerben visszatért a Start menü (bár ez csak a nyitóképet adja vissza). Az Internet Explorer 11 immár szinkronizálta a felhasználó minden eszközén a böngészési előzményeket, a kedvenceket és a beállításokat. Feljavult a SkyDrive és a Start képernyő és még sok apróbb változtatás. A rendszer immár támogatta a 3D nyomtatást! Nagy hangsúlyt fektettek a felhő-alapú szolgáltatásokra is, valamint nem kellett mindig mindent a Vezérlőpultból szabályozni, mivel elérhetőek más útvonalak is. A Bing kereső pontosabb találatokat adott, ráadásul a Windows Áruházban is besegített! A csempés képernyő helyett beállítható a hagyományos Windows Asztal is. Új ára: 30 ezer Ft (OEM kiadás), illetve 40 ezer Ft (dobozos kiadás). Menet közben az utolsó támogató is kihátrált a Windows RT mögül többek között az Android egyre erősebb előretörése miatt. Az alábbiakban pár Windows 8.1-es kép látható. (a képek saját gyűjtésűek)

Kezdőképernyő – immár teljesen személyre szabható!

A Kezdőképernyő lefelé mutató bekarikázott nyilára való kattintással előtűntek az Alkalmazások.

Bár a legfontosabb igényekre van alapvető alkalmazás, de ezeket igény szerint le is lehetett cserélni.

Az érintőképernyősök nélkülözhetetlen segítsége: a képernyős billentyűzet.

Az Internet Explorer új arca a feljavított Bing keresővel. A fent látható keresőgombok azonnal indították a megfelelő asztali alkalmazást, míg a jobb alsó sarokban az egyéb eszközök találhatóak. Érdemes megfigyelni a tálcán a dátum és óra melletti ikonok között megbújó SkyDrive ikont. Ez is automatikus és ingyenes szolgáltatás!

Megfelelő egérmozdulattal előhozható az asztalra integrált eszköztár.

Hasonló eszköztár létezik a Metro felületen is.

Az elsődleges telepítés után jöhetett a személyre szabás, majd utána csak néha kellett használni a Beállításokat!

Jelentősen javult a rendszer-információs panel tartalma is!

A cég 2014.okt.31-én végleg visszavonta a boltok polcáról a Windows 7 Home verziót, valamint a Windows 8-at. Ezentúl előre telepített verzióként (OEM) sem lehet kérni a régebbi operációs rendszereket.

Az utolsó verzió: Windows 10 (Fejlesztési név: Treshold), mivel a cég a 9-es verziót egyszerűen átugrotta. Megjelenési ideje: 2015. július 29-e egyszerre 190 országban 111 nyelven! Első próbaverziója 2014. szeptember 30-tól hozzáférhető. Ez a verzió sok tekintetben a sikeres Windows 7 és a komoly nehézségekkel küzdő Windows 8 vegyítése. A Windows 8 sikertelensége mellett a Microsoft ellen dolgozik a hordozható platformokon (pl.: tablet és mobiltelefon) egyre népszerűbb Android, illetve az iOS. További komoly problémát okozott a Start gomb/menü helyett bevezetett Metro felület, amit ugyan némileg pótoltak a Windows 8.1-ben, de a megoldás továbbra sem aratott nagy sikert. A bejelentések szerint ez az utolsó Windows verzió, mivel a további fejlesztések sima letöltésként érkeznek majd. Gyakorlatilag a program letölthető, de soha nem lesz végleges, mivel igen sűrűn fogják javítani. Íme a tények:

– Alacsony ár: A többi platform igen olcsó, illetve ingyenes. A Microsoft azt a megoldást választotta, hogy aki a megjelenéskor legális Windows 7/8/8.1-gyel rendelkezett, az egy évig ingyenesen telepíthette a Windows 10-est. Az illegális felhasználók esetén egy vízjel jelzi a rendszer nem tiszta mivoltát, valamint az illegális felhasználók elesnek a további támogatástól, valamint a garanciától is.

– Verziók: A két alapverzió: Windows 10 Home és Pro. Ez lesz az általánosan használt otthoni számítógépes platform asztali gépeken, illetve laptopokon. A Pro tartalmaz rendszergazda funkciókat is. Nagyvállalatoknak jön ki az Enterprise verzió, valamint oktatási célokra jön az Education verzió, de ez utóbbi csak korlátozott felhasználói körnek lesz csak elérhető. Mobil platformokon elérhető alapvető verziók: Windows 10 Mobil Home, illetve Windows 10 Mobil Pro. A Windows 10 Home ára megjelenéskor 119 $ (kb. 33 ezer Ft), míg a Pro verzióé 199 $ (kb. 56 ezer Ft). De ebből jelentős árengedményt adhatnak a beszállítók, illetve az új géppel beszerzett OEM-licensszel foglalkozó forgalmazók. További érdekesség: az operációs rendszer frissítéseiből kizárták az Enterprise verzióval rendelkezőket! Még egy apróság: a cég nem tervezi DVD-s verzió kiadását, így a dobozokban csak egy PenDrive lesz. Még egy apróság: a cég nem adott ki DVD-s verziót, így a dobozokban csak egy PenDrive volt. A magyar árak az egy éves évfordulón: Home 41 ezer Ft; Pro 84 ezer Ft. Az OEM verziók árai: Home 30 ezer Ft; Pro 45 ezer Ft.

– Kevés hardver-igény: A képernyő-felbontásnak 800 x 600 felett kell lennie. A minimális RAM 1 GB (32 bites Windows 10), illetve 2 GB (64 bites verzió), , CPU min. 1 GHz, a minimális tárhelyigény 16, illetve 20 GB. Kell Power gomb, és hangerőgomb is, mint ahogy szükség van DirectX 9, illetve UEFI 2.3.1 és WDDM 1.0-s támogatásra is. Ez a sima PC-s Windows 10-igénye, ami őszintén szólva elég kevés! A lényeget kiemelve: ha a Windows 7-tel boldogult a gépe, akkor általában a 10-zel is fog, de azért egy teljes biztonsági mentés nagyon ajánlott!

– Jobb elem tartósság: Mobil platformokon igen lényeges a minél hosszabb üzemidő. Az Intel 2013-ban piacra dobott Haswell chipjei komoly energiatakarékosságot, így jóval hosszabb üzemidőt bírtak.

– Metro felület vagy sem: A Metro felület erőltetett bevezetése sok ellenérzést szült, főleg az asztali gépen Windows-t használók körében, bár az okostelefonon bevált az újítás. A 8.1-esben ugyan visszahozták a Start gombot, de ez mégsem az igazi, jól megszokott, teljes körű Start menüt jelenti. A 10-es verzióban hibrid született, mivel halottaiból feltámadt a Start menü, ám Metro-csempékkel bővült. Szóval, alapos fazonírozás sikeredett! (Lásd a képen!)

(A kép saját készítésű.)

– Virtuális asztalok: A Linux és az OS X platformokon jól megszokott egyszerre több asztal használata, de ezt eddig nem támogatta a redmond-i óriás alapértelmezetten, bár léteztek rá alternatív megoldások. Ez az ötlet immáron itt is támogatásra kerül. A technikai előzetes alapján ez megoldhatónak tűnt, de a 2015. július 29-i verzióba sajnos nem került bele, viszont kicsivel pár körrel később az egyik frissítésben már benne volt.

(Kép eredetije: http://techcrunch.com/2014/09/30/microsoft-announces-windows-10/ )

– Rendszer helyreállítás gyorsan: Sajnos a legnagyobb igyekezet ellenére az operációs rendszer gyakran összeomlik, verziótól függetlenül. Alkalomadtán kék halált hal. A Mac rendszerek esetében a helyreállítás igen egyszerű egy sima internetről való letöltéssel. Hasonlóan egyszerű rendszer esetleg működhet az összeomlott Windows-ok esetén egy vészhelyzeti USB-s visszaállítással, de ez sajnos gyakran komoly adatvesztéshez vezet. A Windows 10 használata közben azért érezhető, hogy ez már egy jóval stabilabb rendszer, így alig omlik össze.

– Jobb képernyő-méretezés: A régi klasszikus időkben elég volt alig pár képernyő-felbontásra optimalizálni a rendszereket, de a képernyőméretek és -felbontások túlburjánzása megállíthatatlannak látszik, így az operációs rendszernek fel kell venni a harcot a minél jobb megjelenítés érdekében. Bár a Windows 10 rengeteg platformra egyszerre jut el, ám szinte mindenhol jó a megjelenése.

– Továbbfejlesztett anti-vírus: A Windows már a legelső megjelenése óta a vírusok elsődleges célpontja volt, ráadásul a két nagy ellenfél (Mac OS és a Linux) vírusügyileg nem igazán érzékeny. A Windows-ban pár éve már megjelent a nem túl sikeresen működő Microsoft Security Essentials, de nem vált be, így a cég kénytelen volt újítani. Ennek jegyében az Intel beépítette a McAfee szoftvercsomagot a fejlesztéseibe, amik remélhetőleg sokkal jobb védelmet lesznek képesek nyújtani. Ha a rendszer nem talál magán vírusirtót, akkor automatikusan bekapcsolja a gyárilag beépített Defendert, amely elég megbízható védelmet nyújt a számítógépnek a sima használat közben.

– Cortana: A Windows 10 egyik legfontosabb újdonsága a személyi digitális asszisztens, a Cortana. Elég a „Hey Cortana” kifejezést kimondani és a rendszer máris figyeli a kérdéseinket, illetve végrehajtja a parancsainkat. Ez a főleg mobil platformokon elterjedt megoldás figyelemre méltó ötlet, bár 2015. július 29-én még csak hét nyelven tud és a magyar sajnos nincsen köztük.

– Régi/új ötletek: A DOS bár már évtizedekkel ezelőtt nyugdíja ment, de még most is része a rendszernek. Végre-valahára sikerült itt is megoldani a Másolás/Beillesztés funkciót. Viszont a cég kivágta a Windows Media Centert, így a vadonatúj Windows 10-es alapértelmezésben nem képes DVD-t lejátszani. Tehát ehhez egy másik forrásból származó programot kell letölteni. Megmaradt a Skype, a OneNote és a OneDrive is, valamint az Office 365-öt is egy hónapos próbaverzióként telepíti a rendszer.

– Windows frissítés: A Windows Update sokakat megőrjít a megszokott havonkénti frissítéskor. Ráadásul a javítócsomagok egy kis része hibás volt, így gépösszeomlást is okozhatott. A frissítések után a rendszer előszeretettel újraindul, ami sokszor a lehető legrosszabb pillanatban jön, sőt időnként végtelen ciklusba kényszeríti a gépet. A meghajtó-programok keresése egy másik probléma: a felhasználóknak gyakran a gyártó honlapján kell mélyen turkálni, ha el akarják érni pl. a kedvenc videókártyájuk legfrissebb driverét. A Microsoft remélhetőleg hosszú távon is megoldja ezeket a problémákat és a Windows Áruházon keresztül lehetővé teszi az egyszerű, könnyű, újraindítás-mentes frissítést. Sajnos egyes videókártyákra nem működik jól az automatikus driver-telepítés, így ezt le lehet tiltani a rendszerben. Gyakorlatban a rendszer egész jól frissítgeti magát, de sajnos ezeket alapértelmezésben nem lehet ütemezni.

– Platformfüggetlenség: Az eddigi verzióknál számtalan Windows létezett, de most a cég ígérete szerint csak egyetlen verzió lesz, ami viszont mindent visz. A rendszer telepítéskor felismeri a platformot és a megfelelő formátumban fog megjelenni. Kérdés, hogy ez a jónak tűnő ötlet tényleg megfelelően működni fog-e a különféle Windows telefonokon, PC-ken, tableteken, okostelefonokon , illetve a videójáték konzolokon is?! Mindenesetre sokat ígér a Microsoft hivatalos reklámgrafikája!

(Kép eredetije: http://techcrunch.com/2014/09/30/microsoft-announces-windows-10/ )

– Beépített böngésző: A cég végre nyugdíjba küldte az ősrégi és egyre sikertelenebb böngészőjét, az Internet Explorert. Helyette a Microsoft Edge jött be, ami puritán felépítésű és minimalista megjelenésű. Ráadásul az agyon szidott IE motorját is kidobták helyette jött az EdgeHTML nevű vadonatúj, pokoli gyors motor. A Firefox/Chrome páros eleinte legyőzhetetlennek tűnt, de az Edge komoly szeletet tudott kiharapni a böngészők piacából.

– Biztonság: A szokásos bejelentkezéseken túli lehetőséget is kínáló Windows Hello funkció is bemutatkozik, amely a megfelelő hardver megléte esetén nem csupán jelszóval, hanem ujjlenyomattal, arcképpel, illetve íriszmintával is képes védeni a rendszert.

– Egyebek: A Windows 10-et alkalmazó cégek a tervek szerint akár saját áruházat is nyithatnak az alkalmazottjaiknak, így céges környezetben könnyebb lesz hozzáférni akár az adatokhoz, akár az alkalmazásokhoz. Ráadásul minden Windows 10-es gépet lehet központilag vezérelni! A Windows 10-es verzióban a 8-asban debütált teljes képernyős alkalmazások immáron hagyományosan méretezhető ablakban futnak. Végre a cégnek sikerült kibékítenie az egér-kattintásokat az érintőképernyős mozdulatokkal, így mindkét eszközzel jól használható a rendszer. A rendszer használhatóságát jelzi, hogy az ablakok pár apró egérmozdulattal átrendezhetőek és az Asztal könnyedén kitölthető velük. (Lásd a képen!)

(A kép saját készítésű.)

– Windows 10 Anniversary Update (Redstone): Egy évvel a Windows 10 megjelenése után dobták piacra az első komoly szervizcsomagot. Frissült a Start menü: összevonták a „Gyakran használt alkalmazások” és a „Minden alkalmazás” részeket. Mindig elérhető a Gépház, az új ikont kapott Intéző, a Főkapcsoló. A Cortana intelligensebbé válik és több funkciója lesz, ráadásul már a OneDrive-ban is képes keresni. (Kérdés, hogy a magyar verzióban milyen lesz, ha egyáltalán lesz.) A Műveletközpont ikonja már a tálcán mutatja az értesítések számát. A Tálca beállításai a Gépházba kerülnek. A Tálca hangerőszabályzó menüjében közvetlenül állíthatók a különféle eszközök. A Gépházban minden beállítóoldal külön ikont kap. Több fejlesztés az érintőképernyős felhasználóknak. A Windows Hello beléptetőrendszer tovább terjeszkedik, mivel ujjlenyomat-, arckép-, illetve írisz-azonosítást is lehetővé tétel mellett immár az erre felkészített weboldalakra is belépést enged – egyelőre csak az Edge böngészővel. A program immáron támogatja az érintőpados, illetve érintőtollas adatbevitelt. A Defender is okosodik, ráadásul az ikonja is megújul. A beépített Edge lehetőséget ad a kiegészítők támogatására, valamint csökkentették a böngésző elektromos „étvágyát”, azaz fogyasztását, ami a mobilplatformokat használóknak igen fontos. Így a Chrome-hoz képest kb. 70%-kal kisebb az Edge fogyasztása. További akku-kímélő ötletek is beépültek a Windows-ba; továbbá az akkumulátor minden beállítása egy helyre került. Megjelent a Dark Theme, ami egy sötét hátterű téma az éjszakai munkához.

(A kép saját készítésű.)

– 2017. áprilisban jött a Creator’s Update, amely több apróságot is átalakított, pl.: a sokak által (jogosan) bírált Windows Defendert is alaposan felturbósították. Az új verzió immár 5 részből áll: vírusok és fenyegetések elleni védelem (külső vírusirtókra is), eszköz teljesítménye és egészségi állapota, tűzfalas és hálózati védelem, alkalmazás és böngésző felügyelet, szülői felügyelet. Újdonságként jött a 3D-s virtuális valóságban való alkotás és megosztás, a Game Mode (játékmód), a játékmenet Beam-mel való megosztása, illetve a nem túl acélosan teljesítő Edge Windows Ink funkcióval való újragondolása, bár a 3D-s lehetőségekhez igen bika vasra van szükség!

– A nagyobb szervizcsomagok számozása is átalakul: Például a 2015 novemberi csomag száma: 1511 lett, míg az évfordulós 2016 júliusi csomag száma 1607 lett. A cég tervei szerint a jövőben évi 1-2 nagyobb frissítő csomag lesz várható. A frissítésért (is) felelő Action Center ikonjai átrendezhetők és szabályozhatók. A Linux-hívők számára megjelent a Bash-shell, amivel immáron itt is használhatóak a webes, androidos, illetve szerver oldali fejlesztések. A fejlesztési partner az Ubuntu disztribúcióról már igen jól ismert Canonical.

– Összegzés: Ez a Windows végre egy jól összerakott verzió, ami megér egy próbát, bár a cég célja egyértelmű: mindenhol ez a verzió fusson mihamarabb! A cél: min. 1 milliárd Windows 10 fusson világszerte mihamarabb. Ebből egy év alatt 350 millió jött össze. A PC-ken egyértelmű az operációs rendszer sikere, de a mobil platformokon komoly versenyhátrányban van a Microsoft, mivel az ottani uralkodók (a Google Androidja és az Apple iOS-e) hatalmas előnyben van! 2016. január elején sokan megkongatták a mobilos Windows felett a harangot, mert komoly versenyhátrányba került az Android/iOS páros mögött. A jóslat 2016 nyarára szinte beteljesült, hiszen a Windows Phone aránya 3% alá esett, így a platform gyakorlatilag halott. 2016. februártól a felfelé frissítés immár az ajánlott helyett automatikus lett, így a cég felgyorsította a 10-es elterjedését. A 2016. július 29-i évforduló után a 10-re frissítés fizetős lett, de a hangos és/vagy vizuális segédeszközöket használó felhasználóknak azért ingyenes maradt.

Források: